Decemberi kedvencek

23:07 Varjúlány 0 Comments

A Flormar primerét eszembe sem jutott volna megvenni, ha Edina nem dicséri (talán a Twitteren), pedig kár lett volna, mert kifejezetten jónak tartom. A nevével ellentétben fényt szerintem nem ad, de nem is baj, mert azt tudja, amit én várok egy bázistól: egységesebbé teszi a bőrömet és tartósabb vele a sminkem.

Nagyon hosszú ideig használtam az Essence 24/7 alaplakkját, de a kivonása miatt muszáj volt valami más után néznem. Végül a valamivel drágább Astort választottam, és bár féltem, hogy meg fogom bánni, egyáltalán nem ez a helyzet. :) Ez a legjobb alaplakk, amivel eddig dolgom volt, és nem is fogy túl gyorsan, ami nálam nagy szó.


A Bourjois Twist Up spirálja olyan drámai, óóóriási pillákat varázsol, amilyenekről korábban álmodni sem mertem. Igyekszem majd bővebben is írni róla.

A Catrice szemöldökzseléjét még mindig nagyon szeretem, viszont a L'Oréal verziójának nem tudtam ellenállni, kipróbáltam és ezt is szeretem. Sőt. Félek leírni, de valamivel még jobban is tetszik, viszont abban nem vagyok biztos, hogy az árkülönbséget megéri.


A NYX HD korrektorát még mindig istenítem, az Amaze Shy Pink pirosítóról pedig nem tudtam leszokni. Sajnos (?) jellemző rám, hogy előveszek egy pírt, és hónapokig csak azt használom - most ezzel esett meg ezt.


Két lakkot kentem fel többször is decemberben, a L'Oréal Burgundy Divát és a Models Own Scarlet Sparkle-t, az előbbi engem a piCture pOlish Moscow-ra emlékeztet kissé, az utóbbi pedig a Bridget-re, de nem ezért szeretem őket, hanem önmagukért. Megérdemlik. :)


A L'Occitane mandulás kézkrémétől ünnepibb hangulatú kencét el sem tudnék képzelni - mennyei marcipános illata van és jól is hidratál, a La Roche-Posay Cicaplast ajakápolója pedig jóformán az életemet mentette meg. Mindenképp be fogok számolni róla a közeljövőben. :)


Nem az Aussie Miracle Moist a legjobban tápláló sampon, amivel valaha dolgom volt, de mégis örömmel használtam, és ez nagy szó, mert a hajmosás nem tartozik a kedvenc "műveleteim" közé.


Az összes Palmolive tusfürdőt szeretem, de most az argánolajos áll a legközelebb hozzám a Mediterranean családból. Nagyon finom illata van, nem szárít, jól habzik és kevés is elég belőle.

Még maradt egy kevés a tavaly karácsonyi vaníliás TBS testvajamból, ezt kenegettem esténként - hatékony, az állaga pont eléggé sűrű és az illata is közel áll hozzám. Sajnálom, hogy nem lehet folyamatosan kapni.


Nektek mik voltak a kedvenceitek?:)

Visszatekintés, tervek, változások

23:38 Varjúlány 0 Comments

Jártam Péterfy Bori koncerten, életre szóló élmény volt. Szeretnék én is olyan ösztönösen szabad lenni, mint ő. A híres magyar nők közül Bori és Katona Klári a két kedvencem.



Novemberben is voltam Budapesten, a Szerájban vacsoráztam, életem legjobb vegetáriánus rakott tésztája volt a fenti.

- Most már tényleg szükségem van arra, hogy megosszam egy macskával az otthonomat. Régóta vágyom rá, régóta próbálom lebeszélni magam róla ezért-azért, de nem megy tovább. Kell, akarom, és igyekszem a lehető legjobb társa lenni.

- Szeretném elkerülni az ismétléseket. Hajlamos vagyok ugyanazt sokszor elolvasni, megnézni, visszamenni ugyanoda. Új élmények kellenek, új felfedezések, nem akarok leragadni a mostaniaknál.

- Még többet szeretnék utazni, először is Miskolcot akarom alaposabban megnézni - valójában év végi terv volt, de a munkahelyváltás miatt csúszott.

- Sokszor jártam színházban idén, de még többet szeretnék. Nyíregyházán és máshol is.

- Nagyon sok éve követem már a Forma-1-et, éppen ideje lenne kilátogatnom egy futamra.

- Semmit nem csinálok tovább, és semmibe nem ölök több időt és energiát, csak addig és annyit, amíg nekem jól esik. Muszájból van elég, magamnak nem teremtek még többet.

- A fülbevalók kivételével nem vehetek több bizsut. Mire elkezdenék kötődni hozzájuk (nekem ez a célom az ékszerekkel) vagy kiesik a kő belőlük, vagy lekopnak, vagy elhajlanak... elég ebből.

- Munkafronton akármilyen irányt is válasszak (jelenleg teljesen mással foglalkozom, mint ami a végzettségem), mindenképp törekednem kell rá, hogy továbbra is előre haladjak. Talán kicsit karrierista vagyok, de ez nekem fontos. :)



- "Minőségkényszerem" nem lesz továbbra sem, nem görcsölök rá arra, hogy csak "jó" posztokat tegyek ki, és véletlenül se csússzon be egy-két gyengébb, de innentől kezdve mennyiségkényszerem sem lesz. Igyekszem tartani a kétnapos tempót, de ha időnként nem sikerülne, nem fogok görcsölni miatta.

- Ellenben amit néhány hónapja bevezettem - időzítve, délelőttönként kerül ki a friss bejegyzés - megtartom, mert úgy tűnik, ez nektek is jobb így. :)

- Ha megdobnak kővel, felveszek egy nagyobb követ. Ez nagyon fontos, még ha nem is szimpatikus. Ez kell ahhoz, hogy ne fojtsam el az esetleges mérgemet, és ne vetítsem ki a komplett blogolásra.
Az emberi hangvételű, érezhetően jó szándékú, építő kritikákat ezentúl is örömmel fogadom, de ami csak azért íródik, hogy megbántsanak vele/nem igaz/csak feszültséglevezetés a szerzőjének, arra a fenti vonatkozik. Inkább legyek udvariatlan azzal az egy személlyel vagy céggel, aki úgy érzem, nem korrekt, minthogy azt érezzem, nekem ez a blog - ami egyébként ezerszer több jót, mint rosszat ad - csak fájdalmat és igazságtalanságot okoz.

- Megválogatom, kikkel működöm együtt. Azt hiszem, ezzel kezdődött az egész, hetekig komolyan morfondíroztam azon, hogy minden céggel megszakítom a kapcsolatot, de aztán rájöttem, hogy vannak hihetetlenül korrektek is. Ilyen például az Essence és a Catrice, nagyon-nagyon megérdemlik, hogy megemlítsem őket. :)

- Muszáj időt szakítanom arra, hogy kommenteljek az általam követett blogokon, mert az egyáltalán nem fair, hogy nekem írok, én pedig csak elvétve szólok hozzá bejegyzésekhez.

- Megpróbálok még inkább "én" lenni itt is, többet adni magamból. Ez nem feltétlenül a személyes hangvételű írásokat jelenti, hanem inkább azt, hogy igyekszem még hangsúlyosabbá tenni a saját ízlésemet. Ez talán kicsit ködösnek tűnik, de remélem, pár hónap múlva már érteni fogjátok.:)


Nektek hogy telt 2014? Mit terveztek 2015-re?:)

A 2015-ös határidönaplóm

1:53 Varjúlány 0 Comments

Mivel idén kicsit több közöm lett a papírokhoz-írószerekhez, igyekeztem valamivel gondosabban megválasztani a 2015-ös segédemet. Sima fekete műanyaggal borítottat semmiképp sem szerettem volna, bordóm már volt, a legtöbb ilyen-olyan típusú itthon elérhető pedig egyszerűen nem tetszett. Majdnem egy Paperblanks-ot választottam, de aztán eltántorított az ára, és arra jutottam, hogy mégis körülnézek a Dolce Blocco kínálatában.

Magyarok, viszonylag igényes darabokat készítenek és a sokféle minta miatt még nem is mondhatóak tömegcikkeknek. Azonban egy apróság - az, hogy még számomra is túl nőieskedő a márka arculata - eddig visszatartott tőlük, de még mindig ez tűnt a legkisebb kompromisszumnak.


Határidőnapló egy Budapest ihlette kollekcióból, egy villamossal. Egy villamossal... Budapest jóformán a "szerelmem", és számomra a 4-es 6-os villamos szinte a jelképe. Telitalálat ez a grafika. :)

Végül szerencsére (?) sikerült lebeszélnem magam róla azzal, hogy itt van már a Dolce Bloccom, plusz talán túl játékos is nekem ez a borító. Na meg kisebb méretű, és nem biztos, hogy valahányszor ránéznék, csak a szép emlékek jutnának eszembe, könnyen lehet, hogy azon szomorkodnék, hogy miért nem vagyok épp a fővárosban.

Így hát maradtam a White Paisley-nél, és bár nem volt rossz év a 2014-es sem, már várom, hogy használhassam. :)

Karácsony

2:37 Varjúlány 0 Comments

Karácsony lévén nem egy szokásos bejegyzés a mai, inkább csak mesélnék kicsit. :)

Ha nagyon akarnék, tudnék szomorkodni karácsonykor, de én a magam részéről inkább az örömöt választom. Nem tartom magam kifejezetten pozitív embernek (igaz, negatívnak sem), de most mindenben tudok hinni és mindenben a jót látom. És ez jó. Ha lehet, tegyétek ezt ti is, megéri! :)

Tegnap természetesen mi is befejeztük az itthoni dekorációt, megvacsoráztunk, majd televíziót néztünk és beszélgettünk - tehát lényegében azt csináltuk, amit a többség ilyenkor. Szeretem-szeretjük a hagyományokat, de mint rájöttem, az utóbbi években mi néhányat átformáltunk úgy, hogy jobban illeszkedjen a családhoz:

- Fokozatosan letettünk a klasszikus karácsonyi menüről, mert egyszerűen nem az a kedvencünk. Inkább olyasmit eszünk ilyenkor is, ami ugyan nem egyértelműen ünnepi, de szeretjük. Ilyen okból hagyjuk most már ki a bejglit is, mindenki nagyon édesszájú, de pont a diós és mákos dolgokért nem rajongunk.

- A fáról mindig én gondoskodom, lényegében amióta csak az eszemet tudom. Erősen katolikus családból származom, de még így sem hittem soha azt, hogy a fát a Jézuska hozza, és nagyon örülök ennek. Sokkal nagyobb élmény az, hogy (most már) én veszem meg és én díszítem fel.

- Számomra nem a Reszkessetek betörők az elmaradhatatlan karácsonyi film, hanem az Örömapa. Minden évben megnézem, elméletileg vígjáték, de számomra keserédes. Tegnap nem volt időm rá, de ma mindenképp sort kerítek rá.

- Nálunk még 27-én is tart a karácsony, ezt is a katolikus családnak köszönhetem, és ezt a szokást meg is tartottuk. :)

Mára nincsenek különösebb terveim, a Hupikék törpikéket és az Örömapát szeretném megnézni, délután szerintem sétálni fogunk anyával, és közben talán valamikor játszom kicsit egy számítógépes játékkal (SimCity).

Néhány gyermekkori képemet az elmúlt hetekben "digitalizáltam", nagyon gyér minőségűek, de azért megmutatom őket.



Apával. Tudom, hogy a fotó alapján nem úgy tűnik, de ahogy telik az idő, egyre jobban hasonlítok rá, mostanra ha tükörbe nézek, jóformán őt látom:


Itt körülbelül hároméves lehetek. A három babámmal, balról-jobbra Pamelával, Veronkával és Trézsivel:

A kedvenc piros lakkjaim

23:06 Varjúlány 0 Comments

Amióta létezik a blog, kínosan vigyázok arra, hogy ne kerüljön ki egymás után két lakkos bejegyzés, elvégre ez itt csak egy oldalág lenne, de most muszáj megszegnem a saját szabályomat, mert mindjárt karácsony, és ez a poszt utána már nem lenne ennyire aktuális.

Nagyon szeretem a piros lakkokat, egyértelműen ezek a kedvenceim, ugyanakkor azt is elismerem, hogy nem olyan könnyű egy-egy különleges pirosba belefutni, mint kékbe vagy zöldbe. Ráadásul sajnos sok esetben a minőségükkel is van probléma, ezért arra gondoltam, összeszedem azokat a pirosakat, amiket én a legjobban szeretek. :)




A kedvenc csillámos - Models Own Scarlet Sparkle: Úgy ragyog, mint a Bridget, csak sokkal kevésbé rezes. Döbbenetesen szép felkenve, azonban arra nem árt figyelni, hogy önmagában használva kell belőle három réteg, és úgy nem szárad túl gyorsan. Viszont gyönyörű.

A kedvenc matt - Golden Rose Matte 32: Nekem mindig mikulásvirágok jutnak eszembe róla. Nagyon élénk, tiszta piros, és ez a fénytelenségével együtt szerintem roppant különlegessé teszi. Ráadásul matt lakkhoz képest nem is problémás.

A kedvenc textúrált - Catrice Royal REDding: Majdnem igazi piros, és sand finise van, igaz, nem a legérdesebb. Gyorsan szárad, tartós és nem is fakul ki. Sajnos ha minden igaz, kifut, szerezzétek be, amíg még lehet!

A kedvenc krém - OPI All I Want For Christmas: Jól fedő és tartós piros krém lakkot szerintem legalább olyan nehéz találni, mint elfogadható minőségű fehéret. Viszonylag sokat próbáltam már, de egyedül ezt merem ajánlani.



Essence Heart Explosion: Már-már narancs, némi aranycsillámmal van dúsítva, ráadásul textúrált is. Lehet, hogy talán kicsit sok, de nyáron nagyon szívesen viseltem.

Zoya Oswin: Pinkbe hajló matt alapú glitterbomba, nagyon különleges és a lemosása sem olyan szörnyű, mint amire számítani lehet.

A-England Rose Bower: Rózsás-mályvás enyhén holo szépség, időnként ez is belülről világít és meglepően sok hangulathoz, szetthez illik.

Models Own Sardonyx: A nagyon sötét alapjából szinte kivilágítanak a piros darabkák, önmagában és fedőlakkal is gyönyörű, egyszerre sötét, klasszikus és kicsit elvont. Szeretem a benne feszülő ellentétet.


Van kedvenc piros lakkotok? :)

Max Factor Royal Blue & China Glaze Fairy Dust - a kedvenc kombinációm

3:19 Varjúlány 0 Comments

A Fairy Dust a legcsodásabb fedőlakk, amivel valaha dolgom volt. Az üvegében még olívás alapúnak tűnik, de valójában szinte áttetsző a folyadék, ami telis-tele van holografikus (leginkább zöldben és pirosban játszó) mikrocsillámokkal.

Önmagában is hihetetlenül szép, sőt... varázslatos. Világos színeken is jól mutat, de az igazi szépségét szerintem a sötét alapszínek emelik ki, főként a Max Factor "majdnem fekete, de mégsem" sötétkékje, a Royal Blue.




Az első kép elég furcsa szögből készült, de talán ott sikerült leginkább (bár közel sem eléggé) visszaadni azt, amivel a China Glaze elbűvölt: attól függően bukkannak fel a csillámok, hogy éppen milyen szögből éri őket a fény, ahogy mozgatom a kezem, az apró darabkák is szinte életre kelnek, mozognak, mintha lebegnének a körmöm fölött.

Nekem ez a kombináció egy az egyben a csillagos éjszaka, van benne valami rejtélyes, szinte már félelmetes is, de mégis varázslatos. Rendre ez a muzsika jut eszembe róla. :)

Ha már én nem tudtam igazán jó fotókat készíteni, próbáltam legalább keresni, de csak Ingridnél akadtam olyanokra, amik megmutatják, amit én nem tudtam: a nem csak ezüstös, hanem több színben játszó csillámokat.
A bejegyzése utolsó képére érdemes külön is rákattintatni!

L'Occitane kézkrémek

1:50 Varjúlány 0 Comments

Sokáig hidegen hagytak a L'Occitane kézkrémei - és úgy általában a kézkrémek is - , de két-három hónapja ez megváltozott.
Korábban főleg testvajakat használtam a kezemre is, azonban szerettem volna egy táskába dobható krémet, és ezzel egy időben nagyon-nagyon kíváncsi is lettem rá, hogy vajon mit tudnak ezek a híres kencék.

Végül egy három kis kiszerelést tartalmazó ajándékszett lett az enyém, egyrészt mert nem tudtam választani a rengeteg verzió közül, és így még valamivel kedvezőbb áron is jutottam hozzájuk, másrészt mert nagyon helyes dobozkában kaptak helyet.



A tubusuk szerintem egyszerre elegáns és játékos, én valamiért mindig azt hittem, hogy fémek, de nem, puha műanyagból készülnek. A különböző verzióknak csak a grafikája más, ezt leszámítva egyformák.


A három között a legnagyobb különbséget - sőt, szinte az egyetlent - az illatuk jelenti:

- A Sheásnak alapvetően tiszta illata van, de ezt feldobták némi muskkal.

- A manulás nyilván mandulás, édes, tömény, marcipánra emlékeztető, de néha-néha egy pillanatra felbukkan benne némi kesernyésség is. Most ez a kedvencem. :)

- Az Arlésienne egy markáns, vintage jellegű virágos illat, biztos vagyok benne, hogy nem tetszene mindenkinek, sokan valószínűleg a "nagymamás" jelzővel illetnék, de én ezt is nagyon szeretem.

Az illatuk viszonylag tartós, a használatuk után két-két és fél órán keresztül határozottan megmaradnak.

Az állagukat teljesen azonosnak érzem. Nem túl sűrűek, nagyon könnyű eloszlatni őket, azonban ez megtévesztő lehet, ugyanis ezek ellenére hihetetlenül tömény és hatékony krémekről van szó.
A fenti mennyiség fele is bőven elegendő egy használatra - éppen annyi az, amit az enyhén kiszáradt kezem három-négy percen belül beszív.

Ha súlyosabb a helyzet - bár a rendszeres használatuk mellett erre még nem volt példa - , akkor sem érdemes egyszerre többet kinyomni, hanem inkább naponta többször kevesebbet elkenegetni.

A kis mennyiség miatt elképzelni sem tudom, hogy akár csak egy ilyen mini, 30 millis kiszerelés meddig tarthat ki. Gazdaságosnak még így sem mondanám ezeket a krémeket, de az biztos, hogy nagyon sokáig elegendőek, kifogástalan minőségűek, finom illatúak és különlegesek, karácsonyi ajándéknak is ideálisak lehetnek. :)

A-England - Queen of Scots

0:00 Varjúlány 0 Comments

Az üvegén és az ecsetén nincs semmi szokatlan, én nem vagyok nagy kék-párti, de már így is látszik, hogy ez az a fajta sötét, nagyon hideg, szinte metálfényű kék, amit még én is kedvelek.



Felkenve is ilyen, a finise engem a Percevalra emlékeztet, és minden, ami egy mondatban szerepel a Percevallal és a hasonló szóval, az nekem csak tetszhet(ne).

Azonban a Queen of Scots esetén komoly gondjaim vannak a lakk állagával. Már az illata is nagyon furcsa, nem a szokásos körömlakk illat, engem sokkal inkább romlott tejtermékre emlékeztet.
De ez még nem lenne probléma, ellenben az, hogy borzasztóan sűrű és kezelhetetlen, nos, az már igen. A Colour Alike bordó holojától is sokkal makacsabb, pedig azzal is küszködtem.

Ezt egyszerűen képtelen voltam oda irányítani az ecsettel, ahová szerettem volna, ha hozzáért a körmömhöz, vagy ott is maradt a festék, ahová eredetileg került, vagy csak nagyon komoly esztétikai kompromisszumok árán tudtam elmozdítani. Könnyed felkenésről tehát szó sincs.

Ellenben hihetetlenül pigmentált, és a tartósságával sincs gond, négy napot mindenfajta kopás nélkül átvészel - ez szép és jó, de én inkább ezen pozitívumokból engednék egy valamivel kezelhetőbb állagért cserébe. Mert így bár tetszik az, amit a körmömön látok, ha sikerül felkenem, de a problémássága sajnos elriaszt a használatától.

Muszáj kijelentenem: nem ajánlom, a Queen of Scots számomra csalódás. :(

Essence kifutó termékek

16:31 Varjúlány 0 Comments

A színes szempillaspirálok feldobták a nyaramat, a tubusos krémes festékek pedig meglepően jók, érdemes lesz lecsapni rájuk kifutó áron! :)




Ebből a szekcióból semmiért sem fáj a szívem, az Essence szájfényei és rúzsai nem állnak igazán közel hozzám.



A világos összeállítású Sun Club pirosító-bronzosító-highlighter az egyik kedvencem, fakó bőrre is ideális, szinte vérzik érte a szívem. Vegyétek meg, amíg még lehet! :)




A teljes Colour & Go család elköszön, én ennek kifejezetten örülök. Amit innen a figyelmetekbe ajánlok, az a mini körömreszelőszett, nagyon praktikus, többször is megmentette már az "életemet". :)




Nektek fog hiányozni valami?:)