Áprilisi kedvencek

0:51 Varjúlány 0 Comments

Az április nagyon vegyesen telt, voltak nagyon jó és nagyon rossz pillanataim, viszont a szépségápolás terén közel sem volt ilyen szélsőséges a helyzet: több régi, jól bevált sminket vásároltam újra, de néhány új terméket is kipróbáltam, és ezek közül mindben csak pozitívan csalódtam.


A Max Factor CC krémből és a NYX HD korrektorból is elhasználtam már egyet-egyet, de most sikerült mindkettőt pótolnom.

A CC kellően világos árnyalatban is kapható, gyönyörű a finise és nem szárít. Lehetne kicsit tartósabb, de más hiányossága nincs. A HD korrektor pedig még mindig a megmentőm, minimális mennyiség is elég belőle ahhoz, hogy a karikáimat eltüntesse.


A Go Extreme! spirálról tegnap olvashattatok bővebben, de röviden összefoglalva: egy rétegben is látványos, könnyű kezelni, fekete és még a lemosása sem rémálom.

Az Alverde kétrészes bronzosítóját talán még tavalyelőtt nyáron vettem, akkor gyakran használtam, de az utóbbi évben egyszer sem vettem elő. Ami hiba volt, mert a maga kategóriájában több, mint korrekt, és világos bőrön is használható.


A Stila Dahliáról már többször is áradoztam az elmúlt hetekben. Lényegében nem volt olyan nap, hogy ha mindkettőre nem is, de az arcom vagy a szám egyikére ne ebből került volna. Minden tulajdonságát szeretem, viszont a színe az, ami elbűvölt. Most már ki merem jelenteni, hogy nagyon jó vétel volt. :)

Ha mégis valami pirosabbra vágytam az ajkamon, akkor a Catrice limitált, Klimt's Gentle Kiss nevű rúzsát vettem elő, fényes, tompa eperszín, én az ilyen árnyalatokat hétköznapi pirosnak hívom. :)


Jó ideje nem írtam már egy körömlakkról sem, amiért a Max Factor Cerise okolható. Ugyanis egész áprilisban ezt viseltem, újra és újra ezt kentem fel, mert semmi máshoz nem volt kedvem, csak ehhez a kacér, narancsba hajló piroshoz.

Viszont körömfronton lett egy másik kedvencem a Catrice új, Ultra Stay & Gel Shine fedőlakkjának személyében. Hihetetlenül fényes, gyorsan szárad, tartóssá teszi a lakkozást és még erősebbnek is érzem tőle a körmömet. Nálam egyértelműen lekörözte a Seche Vite-et.


A Glamour-napokon végre ismét találtam a kedvenc Nivea arclemosómból, és most, hogy némi nélkülözés után ismét használom, rá kellett jönnöm, hogy még sokkal-sokkal jobb attól, mint amire emlékeztem. Kellően krémes állagú, megfelelően tisztít, de közben kis mértékben még táplál is.
Nem akarom lecserélni semmire... soha, soha, soha. :)

Az összes Palmolive tusfürdőt kedvelem, de az új favoritom a fügés változat. Markáns, már-már pikáns, de szerintem nagyon kellemes illata van - az tagadhatatlan, hogy egyedi.

Nektek mik voltak a kedvenceitek? :)

0 megjegyzés:

Maybelline Colossal Go Extreme!

1:42 Varjúlány 0 Comments


Még egy tavaly tavaszi L'Oréal rendezvényen kaptam ezt a szempillaspirált, viszont akkor több pillafestékem is meg volt bontva, és bár érdekelt, hogy mit tud, őszintén szólva nem hittem, hogy nekem való lesz. Így csak néhány hete kezdtem el használni, amikor az összes többi spirálom elfogyott, de azóta már szerepelt a kedvenceim között. És még fog is, mert nekem nagyon bevált.
Lássuk, miért. :)


A tubusa hasonló a márka többi spiráljának külsejéhez, legalábbis látványra, kézbe véve, tapintásra ez mintha kicsit jobb, erősebb lenne. Apróság, de nekem tetszik, hogy a pink sáv alatt van egy kis mélyedés.


A Go Extreme! legnagyobb újítása a kefe szára: én pont fordítva gondolnám, de a hullámos kialakítású szár elméletileg arra hivatott, hogy még több festék kerüljön a kefére.


Maga a kefe nem műanyag szálakból áll, aminek én kifejezetten örülök, valamint annak is, hogy a vége elkeskenyedik. Egyre kevésbé kedvelem az óriási méretű spirálfejeket, mert a kicsi szememhez nem a legideálisabbak, de így, hogy a vége fokozatosan kisebb és kisebb lesz, nincs vele problémám, sőt. Éppen illik a pillasoromhoz - a nagyobb rész jól elkapja a külső, hangsúlyosabbnak szánt szálakat, a belső, kisebb résszel pedig könnyed odaférek a szemzugomhoz.

Egy hátránya azért van ennek a formának: az elkeskenyedés miatt hajlamos nagyon sok festék összegyűlni a kefe végén, de ezt egy zsebkendő segítségével könnyű orvosolni.

Maga a festék jellegzetes Maybelline-illatú, nem szürkébe hajló, hanem tényleg fekete és nagyon-nagyon folyós. Én a hígabb állagot preferálom a szárazabbal szemben, mert nekem könnyebb egyenletesen, kellő mennyiségben felvinni a folyékonyabb festéket, így ennek is örülök.

Spirál nélkül:



Egy rétegben:



Két rétegben:


Nekem sajnos nagyon rövid és egyenes pilláim vannak, így szükségem van az erősebb hatású spirálokra, és a Go Extreme! szerencsére ilyen. Egy rétegben is látványos, amit lehet, azt kihozza a szempilláimból. Volument ad, ível és hosszabbít - én főleg az utóbbi kettőért vagyok hálás.
Ennek viszont nyilván megvan az az ára, mint a többi hasonló spirál esetén: valamelyest hajlamos összetapasztani a szálakat.

Egy rétegben szerintem még egyáltalán nem vészes a helyzet, csak egészen közelről nézve látszik, hogy nem végzett teljesen természetes hatású munkát, kettőben viszont már nem árt óvatosan bánni vele, de én nem is szoktam úgy használni, mert a hatása rétegezve nem fokozódik, csak a tapasztó hatása lesz egyre észrevehetőbb.

A nap folyamán nem pereg, ha nem dörzsölöm meg a szememet, a helyén marad, viszont eltávolítani nagyon könnyű, akár langyos vízzel is lemosható, micellás folyadékkal átitatott koronggal pedig egy érintés is elég, és már el is tűnt. Ezt én nagyon díjazom. :)

Aki egy rétegben használható, látható hatású és könnyen lemosható szempillaspirált keres, annak szerintem jó választás a Go Extreme!. :)

0 megjegyzés:

Catrice Travel De Luxe limited edition

8:29 Varjúlány 0 Comments

A Catrice és az Essence minden nyáron több-kevesebb sikerrel előrukkol egy utazáshoz összeállított kiadással. A Travel De Luxe szerintem egyértelműen a kevésbé sikeres limitált kollekciók közé fog tartozni, de nézzük, pontosan mikből is áll.



Érkezik egy arcra és szemre egyaránt használható paletta, ami roppant praktikusnak hangzik, de szerintem nagyon keveseknek áll jól minden olyan árnyalat, ami a válogatásba került, és ezzel el is bukik a koncepció - viszont ez az összes hasonló palettára igaz.



Jön egy, azaz egy darab ajakbalzsam. A tokja szép, de maga a termék engem nem csábít.


C01 Isle of White


C02 Grey County


C03 Apricot Lane


C04 Port Blue

A körömlakkok nem maradnak ki, a szürkék szépek, de a másik kettő egyáltalán nem az én világom.



Kapunk még egy testpermetet trópusi virágillattal, jól hangzik és az üvege is tetszetős, de ez sem vonz eléggé.



A Travel De Luxe utolsó darabja egy neszesszer, nem tűnik rossznak, de a barack-kék kombináció semmilyen szempontból nem illik hozzám, ezért ezt is biztosan ki fogom hagyni.

Ti mit szóltok ehhez a kiadáshoz?

0 megjegyzés:

Stila Convertible Color - Dahlia

3:25 Varjúlány 0 Comments


Már két-három éve szemezek a Stila Convertible Color krémpirosító-ajakszínezőkkel, azonban egyrészt egyre kevésbé vagyok híve a többfunkciós termékeknek, másrészt sokáig nem találtam a kínálatban olyan árnyalatot, amelyre teljes meggyőződéssel azt tudtam volna mondani, hogy igen, ez jól fog állni.

A Petunia gyönyörű, de nekem talán túl meleg árnyalat, a Lilium ajakra nekem biztosan nem lenne ideális, arcra talán, de az is kétséges, a Rose-t pedig általában túlzottan barnásnak látom.

Aztán ráakadtam a Feelunique-on a Dahlia fantázianevűre, ami elméletileg a tavaly nyári kollekció limitált darabaja. Ekkor már biztos voltam benne, hogy ha valaha lesz ilyen termékem, ez lesz a befutó, néhány hete pedig pont ez az egy árnyalat volt akciós - ekkor vesztem el.
És nem bánom. Nem-nem-nem, egyáltalán nem.


Tudom, hogy a csomagolása sokaknak tetszik, szerintem is szép, de nem ez az, amiért rajongok érte. Papír dobozkában érkezett a műanyag kompakt - bájos, édes a kialakítása, de pont ezért nekem csöppet túl kislányos. Viszont pozitívum, hogy jól záródik, mégis könnyű kinyitni, a tetejébe pedig egy viszonylag nagy tükröt tettek, tehát abszolút táska- és utazásbarát.


Gyakran olvasom, hogy nem egyszerű illatokat szavakkal visszaadni, nos... állagot szerintem még nehezebb. :)
Mindenesetre pontosan olyan, mint amilyenre számítottam. A tokban még viszonylag keménynek tűnik és az is, de ahogy akár ujjal, akár ecsettel hozzáérek, megolvad, és lággyá, nagyon krémessé válik a felülete. Én leginkább vajszerűként tudom jellemezni, de valamivel még talán attól is keményebb a kiindulási állapotában.


A színe töményen feltéve bordó, de nem az a fajta bordó, amelyik "csak" egy sötét piros, mert van benne egy (meleg) lilás csavar is. Számomra is meglepő, hogy piros rajongóként és a lilát nem annyira kedvelőként ezt gondolom, de szerintem pont ez a lilás tónus teszi izgalmassá.

Elképesztően pigmentált, sokkal koncentráltabb, mint bármelyik másik pirosítóm. Ez valószínűleg a multifunkcióssága miatt van így, arcon szinte már sok is, de az ajkakon kell ez az erősség ahhoz, hogy ellássa a feladatát.

Az alábbi képen a fenti mennyiség negyedét-ötödét oszlattam el:


Ami a töménysége mellett még megdöbbentő benne, az a finise: se nem fényes, se nem matt, úgy tűnik, mintha nem lenne benne semmi különös, mégis nagyon szép, meglepően természetes hatása van. Olyan finoman bele tud olvadni a bőrbe, hogy a drámai színe ellenére egyáltalán nem rikító, sokkal inkább olyasfajta hatást kelt, mintha tényleg ilyen színű lenne az orcám és a szám.

Pirosítóként ujjal és ecsettel egyaránt használható, de egyik esetben sem árt óvatosan bánni vele, mert könnyű eltúlozni a pigmentáltsága miatt.
Azt hittem, ajkakon legfeljebb majd egyszer kipróbálom, de nem: szinte jobban szeretem rúzsként, mint pírként, szájra viszont szigorúan az ujjbegyeimmel ütögetem fel, rúzsecsettel nekem nem akar szép lenni az eredmény.

A tartóssága mindkét formában acélos, pirosítóként gond nélkül tart reggeltől estig, ajakszínként pedig csak egy több fogásos étkezés tud részben kifogni rajta, de még az után is tompán megmarad a szín a számon.Ennek nyilván megvan a maga ára, de nem is olyan vészes, mint amire számítani lehet. Ha egész nap ezt viselem, este jól esik egy gazdagabb ajakápolót használni, de közel sem szárít drasztikusan.

Sminkben ITT láthattátok. :)

A Dahlia számomra egy nagy-nagy szerelem, a színe, az állaga, a tartóssága, a finise... minden szempontból szerelem.

0 megjegyzés:

A kék smink jó!

0:15 Varjúlány 0 Comments


Úgy vettem észre, hogy a nők kék szemsminkkel való viszonya elég rossz: a többség inkább kerüli ezt a színt, mert a korábbiakban vagy nem volt sikerélménye vele, vagy... csak kevésbé jól sikerült kivitelezéseket látott eddig, és ezek elrettentették a kék szemhéjpúderektől. Az utóbbit - a kevésbé előnyös kék sminkeket - egyébként egyáltalán nem csodálom.

Az én szemszínemet semmi nem emeli ki úgy, mint a megfelelő kék festékek, éppen ezért elég sokat kísérleteztem velük, és rá kellett jönnöm, hogy rengeteg buktatója van az igazán mutatós kék sminknek. Meg merem kockáztatni, hogy szerintem ezt a legnehezebb kivitelezni.

Barna szem és kék smink:


A fenti kép mutatja, miért nem szabadna úgy ahogy van, elfelejteni a kék szemhéjpúdereket, még ha problémás is velük dolgozni. :) Semmi, de tényleg semmi nem hangsúlyozza ki úgy a barna szemet, mint a kék - nekem apró, nem túl figyelemreméltó szemeim vannak, de ha kék kerül a közelükbe, szinte világítanak. És ez nem az én érdemem, hanem a kék megfelelő árnyalatáé.

Ha már árnyalat, itt az első buktató: nagyon jól kell megválasztani. Általánosságban azt vettem észre, hogy a világosabb kékek problémásabbak, ha már kék, akkor erőteljessel érdemes próbálkozni - a kivételt a szürkéskékek jelentik, a hamvas hajú lányoknak isteniek azok is.

Nem szabad túl nagy felületen satírozni. Úgy a legkönnyebb monoklihatást elérni, ha csak a szempillatőben marad meg intenzíven, és mindenhol máshol finoman beleolvad a bőrbe. A lehető legeslegkisebb felületen kell elfinomítani, ami nem egyszerű, de ha nem megy, akkor jobb, ha inkább marad egy határozottabb vonal, mintha szétmaszatolódna.

A kék mellett minden fehérebbnek tűnik, és rikítóan fehér highlighterrel a legkevésbé sem lesz természetes hatású. Még a hűvös fényű bőrszínek is szinte fehérnek hatnak a kék közelében, ezektől világosabb árnyalatokkal nem érdemes párosítani.


Ha már párosítás: itt a következő óriási buktató, amivel a már elkészült, önmagában gyönyörű kékes szemfestést el lehet rontani. Babarózsaszín - esetleg még világosabb - pirosítóval és rúzzsal vagy szájfénnyel kiegészítve szinte minden esetben nagyon furcsa hatású lesz a smink, én ilyenkor a "plasztik" jelzőt szoktam használni rá. Persze ha valamilyen szinten pont ez a cél, Barbie-hatás, '80-as évek nosztalgia, akkor mehet, de van a kéknek egy ettől valamivel hordhatóbb formája is. :)

Két út áll előttünk:
Párosítható vagy bronzosítóval, mályvás pirosítóval és ilyen rúzzsal/szájfénnyel, így egy kicsit természetesebb, nyári(as) hangulatú lesz, vagy... kereshetünk egy olyan színt, ami nagyon erősen kontrasztos a szemünkön lévő árnyalattal. Lehet bordó, mélyebb piros, sötét, lilába hajló pink, élénk fukszia, a lényeg az, hogy szinte vibráljon a kékkel. Ehhez a verzióhoz kell némi bátorság, sajnos nem áll jól mindenkinek és nem is illik minden alkalomra, de egyszer érdemes lehet kipróbálni. Ha pedig nem működik, marad a mályvás-bronzos színvilág.


Amennyiben a fentiek túl soknak bizonyulnak, kevésbé látványosan is csempészhetünk kéket a sminkünkbe: a tavaly nyáron nagyon divatos színes szempillaspirálok tökéletesek erre. Egy teljesen natúr sminket is kiegészíthetünk egy kék spirállal, de egy (sötétebb)barna szemfestés mellé sem rossz választás, ráadásul ezzel a módszerrel két legyet ütünk egy csapásra. Így a barna szemű vagy olyan karakterű lányoknak is viselhetővé válik a barna smink, akiknek egyébként annyira nem előnyös.

Végül pedig a kedvenc kék szemfestékeim illusztrációképp:


Sleek Bad Girl paletta (Obnoxious): Nagyon tömény, nagyon tiszta kék, alkalmi sminkekhez tökéletes.

Amaze (Blue): Az alapszíne meleg szürke, de pont annyi kék van benne, ami kiemeli a barna szemet - ez egy visszafogottabb kék, kék alapon viszont ez is "megvadítható".

Bourjois (12, Bleu Magnétique): A fotón meleg lilának tűnik, de valójában kék-lila duokrom. Az én szememben van egy icipici zöld, ezért a liláskékek számomra különösen kedvesek.

L'Oréal Color Infaillible (006, All Night Blue): Ez a legjobb minőségű mind közül, és olyan, mintha lenne egy plusz dimenziója.

L'Oréal Quad Pro paletta (Midnight Blue középső színe): A palettát, ami ezt a színt tartalmazza, sajnos törötten vettem, de ezt az árnyalatot így is elő-előveszem. A nem kifejezetten világos kékek közül ez a legélénkebb, amivel eddig dolgom volt, drogériás fronton nincs is hasonló. Remek alternatívája a Nars Outremer-nek.

Max Factor Wild Shadow Pencil (35): Lilába hajlik, ezért ezt is kiemelten kedvelem, még ha a minősége nem is kifogástalan. Az Amaze szürke alapú kékjével mennyei.


Szoktatok kék szemfestéket használni? :)

0 megjegyzés:

John Frieda Frizz Ease sampon, balzsam és pakolás

1:04 Varjúlány 0 Comments

Néhány hete egy új hajápoló családot próbálgatok, és mostanra körvonalazódott a véleményem róla, úgyhogy lássuk. :)


Elöljáróban muszáj néhány mondatot írnom a hajamról: nagyon hullámos, már-már göndör, rettenetesen, tényleg rettenetesen dús és nagyon vastag szálú. Semmi sem áll távolabb tőle, mint a klasszikus értelemben vett "szállás", viszont a göndörsége miatt mindig van három, négy, öt szálacska, ami nem hajlandó egy tincshez sem illeszkedni.

A hajam alapvetően nem károsodott, viszont elég száraz - ezt orvosolandó és hogy valamivel könnyebben kezelhető legyen, mindig kiemelkedő ápolást ígérő családok mellett szoktam kikötni. Azonban legutóbb úgy döntöttem, kockáztatok: a Frizz Ease Miraculous Recovery/Wonderkur az ápolás mellett elméletileg a szálló hajjal is leszámol, és abban reménykedtem, hogy ez talán a kusza, bolyhos hatáson is segíteni fog. Segített, de még mindig ne rohanjunk ennyire előre. :)

Az egész család szürke-lila csomagolást kapott, nekem nem tetszik különösebben a külsejük, de ez most nem is baj, nem ez a dolguk.

Mindhárom termék alapillata engem férfidezodorra emlékeztet, aminek nem örülök, mert kifejezetten kedvelem, ha kellemes illata van a hajápolási termékeknek. Sőt, nem csak kedvelem, jóformán el is várom. A John Frieda szerencséje az, hogy a férfidezodor mellé valamilyen gyümölcsös, talán mangós illatot is kevertek, és így már könnyebben tolerálható. Igaz, termékenként különböző mértékben fedezhető fel a gyümölcsös jegy - a balzsamon érezhető a leginkább, a pakoláson pedig a legkevésbé.



Az enyhén áttetsző sampon meglepően könnyed állagú, legalábbis ha figyelembe vesszük azt, hogy ápoló hatást is ígér. Nem habzik olyan jól, mint szeretném (én abszolút a habzó termékek mellett vagyok), ezért kicsit többet kell belőle használnom, mint más samponokból.
A könnyed állagnak ahogy várható, meg is van a hátulütője: valóban nem táplál, legalábbis az én hajam nem lett kevésbé száraz tőle, minimálisan sem. Viszont olyat tesz vele, amit nem tud semmi más: könnyedebb tőle, olyan, mintha normál szálvastagságú lenne.
Talán nem hangzik jól, de számomra ez eddig megvalósíthatatlannak hitt álom volt. :)



A balzsam már állagát és hatását tekintve is valamivel gazdagabb, azonban ez sem az extra tápláló hatásával éri el azt, amit szeretnék. Ugyanis éppen csak annyira táplál, amennyi pluszra egy enyhén száraz hajnak van szüksége - cserébe viszont elvesz a hajam tömegéből, laposabbnak, kevesebbnek tűnik, ha ezt használom, és ezért én ismét hálás vagyok. Arról már nem is beszélve, hogy a balzsam az, aminél érzékeltem a bolyhosodás megelőzését: rugalmasabbá teszi a hajamat, ezáltal a kusza szálak ahhoz a tincshez csatlakoznak, amelyikhez én szeretném.



A három termék közül csak egy okozott némi csalódást, méghozzá a Wonderkur pakolás.
Mióta az átlagos drogériás termékeknél kicsit profibbakkal ismerkedem, a jó pakolások ismérve számomra az, hogy sűrűek. Ez nem az, kifejezetten könnyed. A könnyedsége miatt viszonylag sokat kell eloszlatni a hajon, és még az a sok sem ápol kiemelkedően - ezekből kifolyólag nagyon gyorsan fogy, még csak négyszer vagy ötször használtam, de a tégely harmada már hiányzik.

A haj "könnyítésén" minimálisan ez is segít, egyaránt tűnik valamelyest kevesebbnek és vékonyabb szálúnak a hajam tőle, azonban közel sem annyira, mint a sampontól vagy a balzsamtól. Továbbá muszáj hangsúlyoznom, hogy amíg egy samponnak vagy balzsamnak elnézem azt, hogy nem ápol kiemelkedően, még ha azt is ígéri, egy pakolásnak nem tudom ugyanezt megbocsátani. Ettől elsősorban pont erőteljes táplálást várnék, és azt ez egyértelműen nem nyújt.

Összességében: Annak ellenére, hogy ezt a családot nem kifejezetten az én hajtípusomra találták ki, a sampont és a balzsamot nagyon megkedveltem. Az ezek által nyújtott hatáshoz hasonlót még egy terméknél sem tapasztaltam, de ezért kompromisszumot is kell kötni, mert nem táplálnak elég intenzívem.
A pakolás bűvölt el a legkevésbé, nem teljesít olyan jól ápolás terén, mint ahogy szerintem kellene, és a többi jótékony hatása sem olyan erős, mint a samponé és a balzsamé.

0 megjegyzés:

All you need is red

5:47 Varjúlány 0 Comments



Februárban sok más bloggerhez hasonlóan engem is meglepett Valentin-nap alkalmából a Primőr Kft. egy Essence rúzzsal a tartósságot ígérő családból (egészen pontosan az Essence Long Lasting All you need is red-del), illetve egy kis édességet is kaptam.

A rúzsról mindenképpen szerettem volna beszámolni, azonban leginkább egy piros ajakkencéket összehasonlító bejegyzésben, de mivel az nem akar összeállni, úgy döntöttem, írok róla csak így, simán egy tesztet. :)



Ha figyelembe vesszük, hogy ez a rúzs kevesebbe került ezer forintnál, a csomagolása bőven teljesíti az elvárhatókat.
A matt fekete műanyag nem kelt játéksmink hatást, a közepén található csík pedig elméletileg megegyezik a benne található árnyalattal - ez egyrészt feldobja a külsejét, másrészt praktikus is.

Persze azért vannak kevésbé előnyös tulajdonságai is, kicsit kotyog a tok, ami egyébként az én ízlésemnek túl duci is, de muszáj ismételnem magam: ezek ezért az árért több, mint elnézhetőek.


Viszonylag kemény az állaga, és a felkenéskor, az ajkak melegétől sem válik lágyabbá, ennek ellenére egyáltalán nem nehéz bánni vele. Enyhe gyümölcsillata van, szerintem kifejezetten kellemes.

Az árnyalat neve és a csomagoláson található "színminta" egy klasszikus piros rúzst ígért, azonban ahogy sejtettem, ez nem az. A legtöbb drogériás piros rúzs pinkbe hajlik, amelyik nem, az pedig már bordó. Ez nem pink tónusú, de szerintem a piros egy korallal rokon árnyalata.


Élőben nem volt ennyire fényes a finise, de nem is matt, klasszikus krémes rúzs hatása van.

Tartósságot ígér, de az általam eddig olvasott vélemények alapján nem kell tőle ilyen téren sokat várni. Nem is vártam, ezért alaposan meglepődtem, ugyanis rajtam nagyon is tartós volt.

Evés-ivás nélkül 4-5 órán keresztül nem veszített semmit a színéből, és még étkezés után sem tűnt el maradéktalanul: ugyanis megszínezi az ajkakat. Olyannyira színez, hogy a karomon lévő színmintát akárhogy dörzsöltem, folyékony szappannal nem tudtam eltávolítani, micellás lemosó kellett hozzá - tehát a Long Lasting név egyáltalán nem csak marketingfogás.

Ehhez képest a viselete egész kényelmes, nyilván nem ajakbalzsamszerű, minimálisan sem ápol, de nem is teszi cserepessé az ajkakat.

Megint csak azt tudom írni összegzésképp, amit a napokban a Rimmel alapozóról jegyeztem meg: vannak ugyan gyengéi, de ebben az árkategóriában ezek bőven elnézhetőek, sőt. Ki merem jelenteni, hogy ennyiért ettől jobb rúzzsal én még nem találkoztam.

0 megjegyzés:

Elfogyott!#14

0:00 Varjúlány 0 Comments

Ismét összegyűlt néhány kiürült termék, és most kicsit büszke vagyok magamra, mert viszonylag sok sminkterméknek is a végére értem.



Az EverRich családból utolsóként a balzsamtól kellett elbúcsúznom. A korábban kiürült samponhoz és pakoláshoz hasonlóan ezt is zseniálisnak tartom, teljes mértékben megérdemlik, hogy állandó lakói legyenek a fürdőszobámnak.

A Gerovital artisztító-arclemosó hibrid is elfogyott - kedveltem, nem volt túl extra tudása, viszont legalább nem is szárított. Reggelente szívesen nyúltam utána, de nem fog túlságosan hiányozni. 


A két kedvenc préselt por pirosítómnak is a végére értem, az E.L.F. Mellow Mauve egy kissé tompa mályvás-lilás rózsaszín volt, az Amaze Shy Pink pedig egy meleg tónusú, szintén tompa rózsaszín.
Mindkettőt kedveltem, de a végére már pont sikerült megunnom őket. :)


Az Alverde kettő az egyben krémpirosító-ajakbalzsamnak csak az első funkcióját használtam ki, de azt is jóformán csak dacosságból: eldöntöttem, hogy vagy ő marad, vagy én.
A színét  (Light Apricot névre hallgatott) a barackossága ellenére még éppen hordhatónak ítéltem, mert nekem inkább tűnt az arcon meleg rózsaszínnek, mint kifejezetten baracknak.

A Bourjois TWist up VoluMe spirált eleinte nagyon szerettem, de az én példányom festéke sajnos nagyon hamar elkezdett besűrűsödni, és úgy már közel sem teljesített olyan szépen, mint vadiúj korában.

Az Essence lakkszárító cseppjeit minden körömfestés után szinte áldom, ugyanis tényleg működik, méghozzá elsőrendűen. Ez volt az első üvegem belőle, de nem az utolsó, a Glamour-napokon már meg is vettem az utánpótlást.


A kedvenc Isana körömlakklemosómból ismét elhasználtam egy üveggel, és a szivacsos, "ujjbedugós" kiszerelésűből is. Mindkettő favorit, mert tudják, amit tudniuk kell.



Az összes Palmolive tusfürdőt szeretem, és ez a argánolajos sem kivétel. Kellemes, krémes állaga volt, az illata pedig mennyei - szerintem az összes argános kozmetikum hasonló illatot kap, amit én szerencsére nagyon szívlelek. Most a fügés verzióját használom, de egyszer biztosan vissza fogok térni ehhez is.

A Wella ápoló hajpakolását csak "kényszerből" vettem elő, amikor más nem volt itthon. Pont olyan, mint a többi táplálást ígérő drogériás pakolás - nekem sajnos édeskevés, lényegében egy jobb balzsaméval volt egyenlő a tudása.


Nyáron a Rexona Maximum Protection verzióit váltogatom, de télre azokat nagyon soknak éreztem, ezért erre a Lady Speed Stick stiftre váltottam. A hűvösebb hónapokra ez pont elég volt, de lassan vissza fogok térni a Rexonához.

A mellette lévő Yves Rocher alapozó kissé csalás, mert egy színmintányi mennyiség még van benne, viszont azt már egy bejegyzéshez szeretném használni.
Igazán világos színben is kapható, a fedése gyenge-közepes, nem szárít, de nem is túl tartós és az intenzív illata hosszabb távú használat után számomra már zavaró volt.
Rövid időn belül biztosan nem veszem meg ismét.

Ti mit fogyasztottatok el mostanában?:)

0 megjegyzés:

Rimmel Lasting Finish Nude alapozó

0:05 Varjúlány 0 Comments

Azt hiszem, ez a teszt egy nagyon jó példája lesz annak, hogy mi az egyik legnagyobb blogger-problémám: ha az adott termék minden jó és rossz tulajdonságáról beszámolok, a bejegyzés végén nem fogjátok elhinni, hogy ez összességében egy jó alapozó. Pedig az, csak nem tökéletes - és nem tud többet, mint amit várhatunk tőle.


Nagyon sajnálom, hogy hozzánk nem az üveges-pumpás külsővel érkezett, ugyanis én alapozók esetén határozottan a pumpás megoldást preferálom. Nekem kényelmesebb, plusz a tubusokat pazarlóbbnak is tartom, mert soha nem sikerül megfelelő mennyiséget kinyerni belőlük, így pedig valamennyi termék mindig kárba vész - arról már nem is beszélve, hogy még fröcskölni is hajlamos.
Ez az első dolog, amit (sejthetően) a kedvező árért cserébe el kell fogadnunk.


Engem az illata a Max Factor CC krémére emlékeztet - igazság szerint sok más tekintetben is, gyakran olyan érzésem van, mintha annak a minden tekintetben felhígított mása lenne -, de attól szerencsére sokkal enyhébb, felkenés után már nem érezhető.
Az állaga nagyon folyós, eddig csak egyetlen ettől is hígabb alapozóval, a Maybelline Affinitone-nal volt dolgom. Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) könnyen eldolgozható, én lapított ecsettel is szívesen használom, de sminkszivaccsal (Beauty Blender hasonmással) lehet a legszebben egybemosni a bőrrel.

Az én árnyalatom a 010-es Light Porcelain, ami egy nagyon világos szín - a karomon, ami a leghaloványabb, nem biztos, hogy annak hat, pedig tényleg az.

Ezért egy óriási plusz pont jár, és egyben ez az, amivel kiemelkedik az átlagos alapok közül a Lasting Finish Nude.

Alapozó nélkül:


Alapozóval:


A fedése egyértelműen gyenge. Egységesíti a bőrt, és éppen ennyit tud, de én nem is várok többet. A finise közepes, sem túl matt, sem túl fényes. Ebből és az enyhe fedéséből arra lehetne következtetni, hogy természetes hatású, de nem. Hiába "nem túl sok", élőben letagadhatatlan, hogy alapozva van az arcom, ha ezt használom.

Emellett én a "porcelánbaba" effektet is hiányolom, ami nem fedés függvénye (a Max Factor CC és a L'Oréal Accord Parfait/True Match is biztosítja ezt, pedig nem erős fedésűek), sokkal inkább finisé, és ahogy mostanában észrevettem, árkategóriáé - tehát könnyen lehet, hogy ez irreális elvárás is a Rimmeltől.

Nem szárít és komfortos viselet, azonban nem túl tartós, hat óra múltán fokozatosan nyoma vész. Viszont nem csúnyán, foltosan teszi ezt, hanem viszonylag egyenletesen, és primerrel lehet nyújtani az élettartamán.

Vannak gyengéi - lehetne szebb finise, jobb csomagolása, lehetne ragaszkodóbb, de 2000 forint alatt ettől jobb (vagy csak bármilyen) extra világos alapozót nem találni.
Akiknek nem kell ennyire világos árnyalat, azoknak nem biztos, hogy ajánlanám ezt a családot, mert ezen kívül nem tud semmi kiemelkedőt, azonban a szinte tejfehér bőrűek számára, akik nem akarnak sokat költeni és a matt hatást sem preferálják, lényegében ez az egyetlen lehetőség, és ha így nézzük, nem is rossz.


0 megjegyzés: