Februári kedvencek

1:41 Varjúlány 0 Comments

Szemhéjpúdert nem használok minden nap, de most eldöntöttem, hogy megpróbálok elfogyasztani néhányat, így gyakrabban előkerültek. Főleg a MUA Undressed palettája, a képről leszűrhető, hogy mely árnyalatokat nyüstöltem a legtöbbet. :)

A theBalm Mary-Lou állandó kedvencem, mennyei állaga van és semmi kifogásolnivalót nem találok rajta.


Ne haragudjatok a Flormar bázis miatt, tudom, hogy már sokszor mutattam, de tényleg nagyon jó. Arra kezdek rájönni, hogy a kicsit vizesebb, kevésbé szilikonos állaga miatt szeretem ennyire - na meg persze azért, mert pont addig bírja vele a sminkem, ameddig szeretném.

A Toleriane Ultra Fluid-ot még tavaly tavasszal kaptam, de csak az utóbbi néhány hétben kezdtem el használni. Nekem most még kicsit kevés, de nyáron biztos vagyok benne, hogy tökéletes lesz.  Azonban azt máris érzem, hogy ez egy kiemelkedő krém.


Az évi két pattanásomból egy már februárban tiszteletét tette, így jól jött a Catrice Camouflage az eltüntetéséhez. Ritkán használom, de amikor szükségem van rá, akkor szinte áldom.

A Catrice Velvet Finish a NYX HD-nek a nyomába sem ér, de még így is jobb, mint az eddig általam próbált drogériás korrektorok. Igyekszem írni róla mihamarabb. :)


A szájfényeim számát is próbálom csökkenteni, ennek jegyében a MAC egyik régi limitált kiadásának darabjáért vagy az Yves Rocher Sexy Pulpért nyúltam reggelente.


A Rimmel Portobello Pinkkel való jó viszonyom még mindig tart, azt hiszem, megvan a 2015-ös tavaszi-nyári lakkom a személyében. :)

Mellette azért a SpaRitual Spellbound is többször előkerült, mert időnként muszáj pirosat látnom a körmeimen. :)


A Balea White Passion családja meglepően jól sikerült, és bár parfümként nem viselném, az utóbbi hetekben kifejezetten jól esett a tusfürdő illata.

Februárban a szokásosnál valamivel hangsúlyosabb fülbevalót hordtam. Kellett már egy kis változatosság a bogyók után. :)

Nektek mik voltak a kedvenceitek?

Rimmel - Lose your lingerie

1:00 Varjúlány 0 Comments

A szerzeményes bejegyzésben már mutattam, hogy hirtelen felindulásból - na meg azért, mert féláron volt - vettem egy rám egyáltalán nem jellemző nagyon-nagyon halovány rózsaszín Rimmel lakkot.

Miután hazahoztam, sokáig nem mertem kipróbálni, mert szinte biztos voltam benne, hogy kudarc lesz, és még azt a háromszáz forintot is sajnálni fogom érte, amit kiadtam rá.
Múlt hétvégén azonban elegem lett a bizonytalanságból és felkentem.


Az üvege és az ecsete a Rimmel 60 seconds családjáéval megegyező (ez az árnyalat a Rita Ora kollekció része).
Én mindkettőt egyre jobban kedvelem, az ehhez hasonló, széles és lapos ecsetekkel tudok a legkönnyebben dolgozni, az üvege pedig szerintem az egyszerűsége ellenére szép.


A Lose your lingerie a felkenés előtt maga a megtestesült tavaszi álom. Fakó rózsaszín, a fényviszonyoktól függ, hogy mennyire hideg vagy meleg a tónusa, de zömében inkább meleg.
Ráadásul még néhány ezüst csillámmal is meg van bolondítva, amitől csak még üdébb az összkép.




A körmön viszont rémálommá változik. Rajtam sajnos a színe sem az igazi, de vannak nagyobb problémák is: én eleve nehezen boldogulok a sűrű lakkokkal, de ezzel szerintem mindenkinek gondja lenne. Mert nem elég, hogy sűrű, még nyúlós és ragacsos is. Csíkoz, foltos.
Rettenetesen, hihetetlenül nehéz boldogulni vele, és most ki merem jelenteni, hogy ez nem csak azért van, mert én nem bírok el a sűrűbb formulával.

A fedése két rétegben is elegendő lenne, azonban egy harmadik nélkül képtelenség volt egyenletes hatást elérni vele.

A színe rajtam sajnos egyértelműen előnytelen, élőben még sokkal-sokkal rosszabb volt, mint a képeken. Sajnos nem csak azért, mert nem vagyok az ilyen árnyalatokhoz szokva, hanem mert nagyon furcsán sárgának-sötétnek tűnt mellette a bőröm, és mű hatású volt. Ez a legjobb szó rá, mű. Furcsa módon ez a világos szín sokkal idegenebbnek hatott rajtam, mint egy piros, zöld vagy akár fekete.

A fentiek mellett még a tartóssága sem acélos, a második napon több helyen is megpattant.

Nem-nem-nem, azt hiszem, jó ideig ismét nem fogok világos rózsaszín lakkokkal próbálkozni.

Elfogyott!#13

0:30 Varjúlány 0 Comments

A TBS tavaly karácsonyi vaníliavirágos testvaját nagyon szerettem, az illata, az állaga és a hatása egyaránt mesés volt. Kicsit nehezen adnám ki érte ismét az árát (a TBS-t még mindig túlárazottnak tartom), de előbb-utóbb megint megvenném, ha kapható lenne.

Kiürült a kedvenc samponom tubusa is, az Ever Rich magasan a legjobb sampon, amivel valaha dolgom volt. Még az én nagyon durva tapintású, vastag szálú, göndör és rettenetesen dús hajamat is képes valamelyest megfékezni, ráadásul érezhetően táplál.
Lassan nem csak ezt, hanem az egész családot balzsamostól-pakolásostól meg kell vennem újra, ha ez megtörténik, akkor végre szánok nekik egy saját posztot.


A Rose Jam-mel nagyon takarékoskodtam, mert bőven túllépi azt a határt, amit általában hajlandó vagyok kiadni egy tusfürdőért, de ennek az illatába sikerült belehabarodnom, és ami azt illeti, a nagyon tömény állaga miatt még majdnem gazdaságosnak is éreztem.

A Nonique arclemosót kedveltem, még az is lehet, hogy ismét keresztezni fogjuk egymás útját a közeljövőben, de a rózsaszín tubusos Nivea nekem még jobban bevált, úgyhogy egyelőre ahhoz térek vissza.


Az Eucerin olajtusfürdőt a végére szerettem meg igazán. Nekem túl semleges volt az illata, ezért nem tudtam rajongani érte az első pillanatoktól kezdve, de van más, amit tud, sokkal jobban, mint az illatos társai.
Amikor néhány napig Pesten tartózkodtam, ezt vittem magammal, és tényleg teljes mértékben kiváltotta a testápolót. Nem csak egy alkalommal, hanem folyamatosan - ez volt számomra igazán meggyőző.

Ha már finom illat: a Palmolive ebben jeleskedett. Enyhén gyümölcsös, teára emlékeztető édeskés illata volt, élményszámba ment a használta. Ezen kívül másban nem jeleskedett, de nem is volt problémám vele.


A kedvenc szájfényemnek, a Bobbi Brown Rosy-nak is a végére értem. Nagyon-nagyon sajnálom, mert nekem ez volt a tökéletes visszafogott ajakszín. Vidékiként jelenleg nincs lehetőségem újra megvásárolni, de amit lesz, a borsos ára ellenére megteszem.

A Maybelline Rocket szempillaspirálom sem bírta már tovább, nem volt rossz, de minél többet használtam, annál kevésbé szerettem. Számomra nagyon nagy mínusz volt a nehézkes lemosása, és ezért cserébe nem tudott semmi különöset, átlagos pillákat lehetett elérni vele.


A NYX HD korrektor és a Catrice Vitamin Lip Treatment egyszerre adta fel a harcot, a korrektorból már tűkön ülve várom az utánpótlást az ebay-ről, a szájfényre pedig lecsapok, amint járok Catrice harmadik méter közelében.


A kedvenc hajlakkomból két kiszerelés, egy nagy és egy kicsi is kiürült. Nem kérdés, hogy megint egy Elnett mellett döntök, azonban azt hiszem, most teszek egy próbát az illatmentes változattal.


Számomra a Popcorn ajakradír volt a leghatékonyabb dolog a cserepes, száraz ajkak megelőzésében. Most egy másik Lush radírt használok, de azt hiszem, hamarosan vissza fogok térni ehhez, mert érezhető a hiánya.

A Rexona Maximum Protection családjából több verziót is kipróbálhattam, és bár mindegyikkel elégedett voltam, a legjobban ezt a változatot kedveltem meg. Ennek volt a legsemlegesebb illata, és dezodorból én pont ezeket szeretem.

Ti fogyasztottatok el valamit mostanában?:)

Rimmel - Portobello Pink

4:07 Varjúlány 0 Comments

Említettem, hogy az egyik új Rimmel lakkomat, nevezetesen a Portobello Pinket már kipróbáltam, és engem is meglepett, de megkedveltem. Határozottan megkedveltem.

Az üvege a szokásos Rimmel, egyszerű, nekem mégis tetszik, mert strapabírónak tűnik, jó kézbe venni.


A 60 seconds család ecsete lapított és széles, amit én mindig favorizálok, viszont ebbe az üvegbe pont egy kissé ferde példány jutott. Nem okoz különösebb problémát, de azért észrevehető, hogy nem egyenes.


Az alapszíne egy kifejezetten meleg pink, ez van megszórva nagyon apró ezüst mikocsillámokkal (ezek a képen sajnos javarészt aranynak hatnak), azonban felkenve már egyáltalán nem érvényesülnek, csupán enyhe gyöngyház finist kölcsönöznek a Portobello Pinknek.




Kevés dolog van berögzülve nálam a szépségápolás terén, nem gondolom pl. a kék szemfestékek egy bizonyos árnyalatát nagymamásnak stb., és igyekszem ezt meg is tartani. Viszont ez az a finis, ami soha, soha, de soha nem tetszett. Egyenesen viszolyogtam tőle. A pink pedig az a szín, amit körömlakként a legunalmasabbnak tartok.

Ez a lakk mégis megnyert. Azt hiszem, pont azzal, hogy mivel sem ez az árnyalat, sem az enyhe gyöngyház hatás nem vonzott korábban, ilyet együtt még soha nem láttam a körmömön. Az újdonság pedig egyenesen izgalmassá teszi számomra - igen, úgy gondolom, hogy ez egy izgalmas rózsaszín lakk.

Az állaga pont ideális, kissé folyós, de én éppen emiatt érzem könnyen kezelhetőnek, két rétegben fed és meglepően tartós. A képek készültekor már harmadik napos volt, de még az ötödik napon is csak nagyon finom kopás volt felfedezhető a körömvégeken.

Nem vagyok biztos abban, hogy két hét múlva is szeretni fogom ezt a lakkot, sőt... azt sem tudom, hogy két nap múlva milyen lesz a viszonyom vele. Előfordulhat, hogy egyszer csak rájövök, csupán egy furcsa fellángolás volt számomra. De most úgy érzem, még ha csak egy "mellékvágány" is ez a lakk, mindenképp érdemes volt megvennem.
Mert jelenleg - bár ritkán mondok ilyet - szeretem, egyenesen szeretem. Ez biztos.

Lush Aqua Marina arctisztító, The Kiss ajakradír és Yog Nog szappan

1:55 Varjúlány 0 Comments

A szerzeményes bejegyzésben ígértem, hogy írok részletesebben a Lush termékekről, nos, íme. :)


Az Aqua Marina arctisztíótval már közel egy éve szemeztem, mert a weboldalon található leírása alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a száraz, egyre inkább normálba hajló bőrömre ideális lenne. Egyedül a benne található aloe vera miatt nem vettem meg korábban, ugyanis az aloe verát tartalmazó termékekkel - és magával az aloe verával - sem volt sokáig jó tapasztalatom.

Aztán kipróbáltam a Nonique arclemosóját, és csak utólag vettem észre, hogy annak az összetevői között is szerepel - azzal nem volt gondom, így hát felbátorodtam, és a kosaramba tettem az Aqua Marinát.

A csomagolása nagyon egyszerű, fekete tégelyben érkezik, mint a márka többi hasonló terméke.


Az illata és a kinézete nem a legcsábosabb, enyhe zöldes tengerillata van, nekem kissé férfias, nem a kedvencem, de elviselhető.


Halványrózsaszín "masszából" és zöld moszatkákból áll, nem túl bizalomgerjesztő, de miután a teszterét kipróbáltam, én túlléptem ezen.
Nagyon-nagyon sűrű, kicsippenteni sem a legegyszerűbb belőle egy használatra valót. Én körülbelül a képen látható mennyiséget szoktam vízzel eloldani, majd lemosni vele az arcom.

Amikor annak idején a mintadarabot kipróbáltam az üzletben, a vízzel való vegyítés után hihetetlenül lággyá vált, és a kezemet is azzá tette - a kellemes érzet miatt azt hittem, táplál is. Ugyanezt a hatást vártam az arcomon is.

Sajnos csak vártam, mert nem működik olyan jól, mint reméltem. A víztől valóban lággyá válik, és amíg használom, ha végigsimítom a bőrömet, nagyon puhának érzem, viszont "belülről" egyértelműen húzódik.
Nagyon-nagyon furcsa: a kezem (egy ideig) puhának és megfelelően hidratáltnak érzi az arcomat, én azonban teljesen mást, sivatagszerű szárazságot érzek, mintha minden szükséges zsírt kiszívott volna a bőrömből az Aqua Marina. Aztán néhány perc elteltével már minden szempontból érezhetően nagyon száraz a bőröm.

A kellemetlen szárító hatás talán a benne lévő agyagnak köszönhető, amire sajnos nem figyeltem, azonban én korábban más aloe vera tartalmú kozmetikumoknál is hasonlót tapasztaltam, igaz, csak kisebb mértékben.

Az Aqua Marina sajnos számomra egyértelműen rossz választás volt, nem hinném, hogy el fogom használni, sőt, biztosan nem, butaság lenne a részemről.

A tanulság: A Nonique kivételével továbbra is kerülöm az aloe verát és az agyagot is.


A Popcorn ajakradírt nagyon szerettem, annyira, hogy el is fogyasztottam. Ismét abból szerettem volna venni egy tégellyel, de végül elcsábított a limitált The Kiss radír.


Kívülről csupán a matricája más, mint a sós-édes társának, belülről viszont teljesen különböző. Jóval apróbb, finomabb szemcsékből áll, rózsaszín, és ez még meg van bolondítva kis cukorkadarabokkal.

Az illata és az íze egy az egyben olyan - talán csak valamivel intenzívebb - , mint a gyerekkoromban kapható Zizi cukoré. Édes, nosztalgikus, de tagadhatatlanul mű. A benne lévő édességdarabok pedig bár érdekes látványt nyújtanak, használat közben csöppet sem praktikusak, vagy "kikerülöm" őket, vagy radírozás közben potyognak le.

Egy kisebb csipetnyit szoktam használni belőle három-négynaponta, és hatékony, egyértelműen jobb, mint a házi radírok. Viszont a Popcorn még jobb volt egy hajszállal - nem sokkal, tényleg csak egy hajszállal. Attól még puhábbá vált az ajkam, és ha hetente kétszer elővettem, biztosan nem lett cserepes a szám. A The Kiss esetén nem esküdnék meg erre... jó, szeretem, de legközelebb megint a Popcorn mellé fogom tenni a voksom.


A Yog Nog szappant még a karácsonyi szezon elején kinéztem, de nem volt lehetőségem beszerezni. Aztán mikor Pesten jártam, megszimatoltam, és nem volt kérdés, hogy akciós áron elhozom.


Elllképesztően mennyeien isteni illata van. Semmihez sem tudom hasonlítani, füstös, nagyon füstös édesség.

A használata közben sem csalódtam, vagyis de... pozitívan. SLS mentes, ami engem önmagában nem hat meg, viszont emiatt el kell fogadni, hogy csak alig-alig habzik. Ellenben hihetetlenül krémes, ha lehet, még a kedvenc szappanomnál, a Snowcake-nél is krémesebb.
Minimálisan sem szárít, sőt. Ki merem jelenteni, hogy táplál, egyáltalán nem kötelező testápolót használni utána, ami szerintem szappanok esetén nem gyakori. Az egyetlen negatívum, amit fel tudok hozni ellene az, hogy gyorsan fogy.

Esetleg próbáltátok valamelyiket?:)

Catrice Doll’s Collection limited edition

1:17 Varjúlány 0 Comments

Érkezik három "szatén matt" szemhéjpúder, egyikről sem gondolom, hogy az én színem, mégis csábítanak, érdekes módon különösen a lila.


Egy matt folyékony tus is része a válogatásnak, a Catrice tusait nem tartom rossznak, és matthoz még nem is volt szerencsém.


Egy különleges kiszerelésű pirosító is került a kollekcióba, szép, de azt hiszem, ezt sem nekem találták ki.





Csakúgy, mint a szemfestékek, a lakkok sem az én árnyalataim, mégis ezek is tetszenek, és itt is kiemelten a lila. Ha egyvalamit választhatnék ebből a kiadásból, biztosan a Playing in Lavender Heaven lenne az.

Januári-februári szerzemények

1:28 Varjúlány 0 Comments

Elfogyott az ajakradírom és az arclemosóm, így a Lush-ba is benéztem, a The Kiss radírra, az Aqua Marina arctisztítóra és egy Yog Nog szappanra csábultam el. Ezekről igyekszem minél hamarabb írni. :)


Bálint-nap alkalmából meglepett az Essence egy marcipános csokival és egy rúzzsal (All you need is red), a rúzst még nem próbáltam ki, de a színe szimpatikussá teszi. :)


A téli leárazásokat szinte teljesen kihagytam, de a hónap elején a Vögelében csak rábukkantam két felsőre és egy sálra.

A képen látható réteges pulóver talán nem tűnik túl formásnak, de felvéve teljesen más, egyértelműen a kedvencem lett. :) Ott simul, ahol kell, és ott lazább, ahol arra van szükségem. A színe miatt nálam már eleve befutó, de a(z ál)rétegezése még érdekessé is teszi.


A sárga színnel nagyon furcsa a viszonyom, hol rá sem tudok nézni, hol kifejezetten szívesen viselném. Most az utóbbi korszakomat élem, ennek jegyében csúszott be ez az egyszerű, nem túl vastag pulóver.


Kötött sálra nem lett volna szükségem, még ha lazább is, de a fenti színébe belezúgtam. Viszonylag visszafogott fényes szálakat is szőttek bele, nem túl feltűnőek, de éppen annyi ragyogást adnak az anyagnak, amennyire nekem szükségem van az arcom közelében.

Vettetek valamit mostanában?:)