Catrice Haute Future limited edition

15:53 Varjúlány 0 Comments

 
Azt még én is elismerem, hogy baked szemhéjpúderekben nagyon jó a márka, de engem ezek a színek most nem tudtak lázba hozni. Szépek, de nem érzem úgy, hogy bármelyikre égető szükségem lenne.


Pirosítógyöngyök is részei a Haute Future-nek, de én most a hidegebb színek szerelmese vagyok, így egyáltalán nem vonz ez a rózsás-barackos árnyalat. Plusz míg pár éve még érdekességszámba mentek a hasonló gyöngyök, mostanra sokfelé találkozni ilyen kiszereléssel, és így már elveszett az egyediségük. Legalábbis számomra.

 
A rúzsok szimplán csak nem az én színeim, bár bevallom, az elsőről azt sem tudom elképzelni, hogy bárkinek is igazán előnyös lenne. A második már talán, de ahhoz még én sem vagyok elég bátor. :)


 
Végezetül még egy fedőlakk, ami engem kísértetiesen emlékeztet két Golden Rose-ra is, élőben majd kiderül, mennyiben helyes a sejtésem.

Nektek hogy tetszenek?:)

Februári kedvencek

2:36 Varjúlány 0 Comments

A legtöbb ilyen bejegyzést azzal kezdtem, hogy a szemsminket ebben a hónapban is ellustultam, és szinte egyáltalán nem használtam szemhéjpúdereket, reggelente beértem egy krémes festékkel. A februárra ez nem volt igaz, csupán két-három nap volt, amikor a Painterly-ért nyúltam, ezúttal szívesen pepecseltem préselt porokkal, azok közül is főleg a Sleek Oh so special-ben lévőkkel.
Azonban még így sem mondanám azt, hogy rajongok ezért a palettáért, nem ez a színvilág a legelőnyösebb nekem, de azért próbálom használgatni, igaz, a színek javába még alig ért párszor az ecsetem. Szerintem a képen is elég jól látszik, hogy mely árnyalatok állnak hozzám kicsit közelebb, bár a fényes színek valahogy gyorsabban fogynak, ezért írom is: az Organzát és a Gateau-t kedvelem (felső sor balról a második és alsó sor balról a második), főleg az utóbbit, jól fel lehet dobni velük a matt színeket, a Wrapped up -ot szinte már egyenesen szeretem (az alsó sorban jobbról a második), mert jól kihasználható, de a Celebrate a kedvencem (jobb felső sarok), ezzel próbálom enyhíteni a Vintage Romance utáni sóvárgásomat.

A szokásos satírozószínem elfogyott, így most egy régi Essence trendkiadás, nevezetesen a Whoom! Boooomm!! egyik szemhéjpúderét használom erre a célra, a Bourjois tusnak pedig ismét itt a helye, igyekszem most már tényleg írni róla. :)


A Sun Club bronzosítót én inkább pirosítónak használom, nem is határozottan bronz, inkább mályvás árnyalat. Engem lepett meg a legjobban, de bizony a minősége is egész jó. :) Ha mégis kifejezetten pirosítót szerettem volna, a Bourjois Rosé Frisson-t vettem elő, egyszerű, nem túl harsány, de azért látható.
A theBalm Highlighter a januári kedvencek közé még nem fért be, mivel csak a hónap közepén-második felében érkezett meg, így igazságtalannak éreztem volna, most viszont már teljesen helyénvaló a szereplése. Csodás, mesés, remek, csak ilyen jelzőkkel tudom illetni. Remélem, a következő héten már eljutok a tesztjéig. :)


A Madre Bees ajakápolót még mindig zseniálisnak tartom, éjszakára ezt használom legszívesebben.
A színes dolgok közül a Catrice Love Di-Wine volt az egyik favoritom, a tartóssága mindenképp elismerést érdemel, de a színe is nagyon közel áll hozzám. Kicsivel elmaradva mögötte, de a L'Oréal Milady is megérdemli a kedvenc-titulust, bár nem tökéletes, sikerült belopnia magát a szívembe.


Nálam telibe találtak az új Catrice lakkok. A piros Crushed Crystals-t mintha nekem találták volna ki, a Berry Potter & Plumbledore pedig az egyik legkülönlegesebb darab a készletemben. Tudom, hogy megígértem, megmutatom a körmömön is, de egészen tegnapig nem volt hajlandó elfogadható képet készíteni róla a masinám, viszont most már semmi sem állhat a poszt útjába. :)


Februárban felváltva használtam két illatot, és bárhogy is próbáltam, nem tudtam közülük választani. Az egyik a Jean Paul Gaultier Classique edp, a másik pedig a Lancome Trésor Midnight Rose volt. Azt hiszem, ezek nem csak a februári kedvenceim, hanem úgy összességében is ez a két illat áll hozzám a legközelebb.


Már mikor az első benyomásaimat írtam a Lush Popcorn ajakradírjáról, akkor is rajongtam érte, és ez azóta sem változott.
Ez a hónap a szappanok felfedezésének időszaka volt, a Bomb ribiszkés verzióját nemrégiben dicsértem már, de meg kell említenem a Lush Angel's Delight-ját is, nagyon-nagyon jó a kicsike.


Bizsu most nincs, viszont egy más típusú állandó kiegészítőm volt: a Ritter Sport kókuszos verziója. Ha eddig még nem kóstoltátok, ne hagyjátok ki, nagyon-nagyon finom!


Nektek mik voltak a kedvenceitek?:)

Néhány Manhattan újdonság

5:45 Varjúlány 0 Comments

Nagyon rég nem fordult már elő a blogon Manhattan termék, ennek két oka van: egyrészt mostanában ritkán járok DM közelében, plusz még nagyon élénken él bennem egy csalódás, életem legszörnyűbb lakkját pont ettől a márkától fogtam ki. Ha sikerül magam rávenni az újbóli felkenésére, megy is a szégyenpadra, most azonban néhány újdonságukról szeretnék írni. :)

Több kisebb kollekcióval is előrukkolt mostanában a Manhattan, ezek közül az egyik, az Urbantastic darabjai ha minden igaz, az állandó kínálatba is bekerülnek.

A lakkok szépek, de nem az én színeim, plusz most nem is tudok bízni a minőségükben.





Leginkább ezeknek a kétrészes krémes szemfestékeknek örülök, remélem, hasonlóak lesznek az egyik korábbi kollekció egyrészeseihez, mert azok szuperek voltak. Bár a színválasztékkal máris van egy kis gondom, előrukkolhattak volna pár izgalmasabb árnyalattal.

A szemre valókon kívül csak körömlakkok tartoznak a kiadáshoz, szépek, de én most inkább tartom a távolságot tőlük.

Nektek hogy tetszenek?:)

Szégyenpadon: Aveo Sweet Dreamland tusfürdö

6:17 Varjúlány 0 Comments

Az utóbbi időben jóval kevesebb gyengén teljesítő termékkel találkoztam, mint korábban, köszönhetően annak, hogy vásárlás előtt meg szoktam nézni az adott kencéről fellelhető véleményeket a Krémmánián és persze blogokon is. De néha azért előfordul, hogy ki-kihagyom ezt a lépést, és ilyenkor belefutok egy kukavárományos termékbe, időnként pedig az is megtörténik, hogy hiába vált be valami a többségnek, nekem mégis csalódás.

Arra gondoltam, hogy ezekről a nem bevált dolgokról egy állandó sorozat keretein belül számolok be, mert úgy vélem, nem csak a pozitív írások lehetnek hasznosak. Így legalább ti elkerülhetitek, hogy valami olyanba ruházzatok be, amibe nem érdemes, de egy-egy  termékről is árnyaltabb lehet a kép, ha eddig esetleg mindenkinek bevált, láthatjátok, hogy talán mégis vannak kivételek. :)


A szégyenpad első "áldozata" a fenti Aveo tusfürdő. Sok jót hallottam már a Müller saját termékeiről, azonban eddig nem mertem kipróbálni őket. Most azt mondom, jobb is, hogy nem néztem szét hamarabb a polcaikon, mert a fenti flakon tartalma egyenesen borzalmas. Ami baj csak lehet egy tusfürdővel, azt mindet produkálja.

Elméletileg vaníliás-cseresznyés illata lenne, az egy dolog, hogy már a kupakot felpattintva is kissé mű, de használat közben egyáltalán nem is érezhető. Csak és kizárólag akkor, ha közvetlenül a flakont szimatolom vagy ha a kezembe nyomok belőle, és néhány centire van tőle az orrom. De ez még a legkisebb probléma.
Nem hajlandó habzani és az állaga is folyósabb, így nagyon sok kell belőle, nekem két zuhanyzás alatt sikerült elfogyasztani a negyedét. Viszont még így sem tisztított, ezt onnan tudom, hogy éreztem, az izzadásgátló maradványa még mindig ott van a bőrömön, holott már annyit sikáltam, hogy szinte fájt. Másik tusfürdővel is megpróbáltam lemosni és azonnal eltüntette.
Ezenfelül még szárít is, és nem is kicsit. Mint már írtam, összesen kétszer használtam, és mindkét alkalom után rengeteg testápolót igényelt a bőröm.

Az egyetlen pozitívuma az ára, 400 forint alatt van, de ez nem elég mentség a gyengéire. Azt nem mondom, hogy egyetlen Aveo tusfürdőt sem ajánlok, mert tudom, hogy néhány verziót nagyon sokan szeretnek, de ezt inkább hagyjátok ki, egyetlen fillért sem ér.

Models Own - Valerian

6:25 Varjúlány 0 Comments

Hiába mutatott nagyon szépen Edina és Carmenesque képein a Velvet Goth kollekció kék darabja, sokáig elképzelhetetlennek tartottam, hogy én ezt a lakkot beszerezzem, sokkal esélyesebbnek tartottam a zöldet vagy a lilát arra, hogy bekerüljön a kollekciómba. De amikor a Jane Eyre-t a virtuális kosaramba dobtam, valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva mégis ezt tettem mellé.

Már a korábban kipróbált Sardonyx-nál is írtam, hogy bár szép ez az üvegcse, elég kényes - nos, ezt azóta még bátrabban állítom. A bársonyos anyaggal bevont kupak nagyon könnyen sérül és a szöszöket is gyűjti, ráadásul ezektől nem is lehet maradéktalanul megszabadítani. Azt viszont elismerem, hogy mutatós és illik ehhez a kollekcióhoz, talán meg is éri ezt a kis kompromisszumot, de megemlítenem akkor is muszáj volt. :)


A Valerian alapja nagyon sötét, már-már feketébe hajló kék, s ebben van néhány ezüstös csillám és kisebb kék glitter, az utóbbiak bizonyos fényviszonyok között enyhén zöldben (vagy talán inkább türkizben) játszanak.




Bár mindent egybevetve nagyon szeretem, én már a Sardonyx állagát sem dicsértem túlságosan, a Valerian-ét pedig még kevésbé fogom. Sűrű, ezért nehéz elérni, hogy pontosan oda és olyan vastagságban kerüljön, ahová szeretnénk, azt szoktam mondani az ilyen lakkokra, hogy "küzdősek", meg kell harcolni velük azért, hogy szép legyen a végeredmény.
A száradása viszont ennek is zseniális, mire a kisujjamhoz érek, a hüvelykujjamon már száraz a lakk. Ez már a félelmetesen gyors kategóriába tartozik nálam, el sem tudom képzelni, hogy tud ilyen hamar kopogóssá válni.

Két rétegben fed, a tartóssága pedig nagyon jó, a negyedik napra szokott minimálisan megkopni.


A kék lakkokkal elég furcsa a viszonyom, hol nagyon tetszenek, hol nagyon nem, de ennek a szépségnek kétségkívül sikerült belopni magát a szívembe. Annyira sötét és határozott, hogy nem tudom nem szeretni. Ráadásul mint rájöttem, nagyon jól kihasználható, többször viseltem már, de reggelente soha nem éreztem úgy, hogy át kéne gondolnom, mit veszek fel, mert a körmömön ez van, valahogy mindenhez illik.

Én a különleges finisű/texturált lakkoktól elvárom, hogy fedőlakk nélkül is jól mutassanak, de ezt most kivételesen kipróbáltam az NYC Turbo Dry-al is, az utolsó képen láthatjátok az eredményt. :)
Nélküle olyan, mint egy nehéz bársonysötétítő, vele viszont egyenesen maga az éjszakai égbolt, mélységet, új dimenziót ad neki. Azt hiszem, mostantól hol így, hol úgy fogom használni.

És még egy furcsa asszociáció a végére: erről a lakkról mindig ez a muzsika jut eszembe. :)