Yankee Candle - elsö benyomások
Ez a bejegyzés nem fog a blog témájába vágni, de muszáj egy csütörtöki élményemet megosztanom veletek.:) Egy számomra nagyon fontos személy már hetek óta rágja a fülem, hogy nézzem meg a Yankee Candle gyertyákat, és ha már úgyis a fővárosban jártam és időm is volt, beléptem a Dohány utcai üzletbe. Aki kicsit is szereti a finom illatokat, annak mindenképp ajánlom, hogy nézzen szét, még ha nem is vásárol, mert igazi illatorgia a bolt.:)
Még mielőtt a lényegre térnék, muszáj elmondanom, hogy az illatgyertyákkal kapcsolatban elég tudatlan vagyok, talán összesen négyet égettem el eddig. De mégis sikerült elültetni a bogarat a fülembe, úgyhogy jóformán az összeset végigszimatoltam.
(Itt jegyezném meg, hogy most is tapasztaltam az "orrtorna" jótékony hatását, nem fáradt el a szaglásom még a többedik tucat gyertya után sem, ráadásul ezt követően egy parfümbemutatón jártam, és ott sem volt gond az orrommal, igaz, némi víz is a segítségemre volt.) Nagyon nehezen, de végül sikerült két gyertyát kiválasztanom, az egyik a Beach Wood, a másik a Vanilla Cupcake lett, mindkettőből a legkisebb méretű. Mint ahogy már írtam, nem igazán értek a gyertyákhoz, de eddig semmilyen problémám nincs velük, szépek, jók, és szerintem meglehetősen sokáig bírni is fogják, mindkettő egy-egy estén át égett, de szinte meg sem látszik rajtuk. Nekem ez az üveges megoldás is nagyon tetszik, és az illatuk is intenzív, tíz-tizenöt perccel a meggyújtás után már az egész lakás illatozik.
A Beach Wood-ba azonnal beleszerettem, lehet, hogy inkább nyári lenne, de nekem maga az ősz. A lakkozott fa illata némi friss, hideg levegővel, füsttel és leheletnyi édességgel körítve. Nagyon különleges, kicsit férfias, de parfümként is szívesen viselném.
A Vanilla Cupcake nekem egyet jelent az ünnepekkel, köszönhetően annak, hogy az első gyertyám múlt karácsonykor hasonló vaníliás illatvilágú volt. De ez nem csak vanília, mellette ott van az éppen sülő sütemény és a még nyers, tejes-vajas tészta illata is. Decemberben biztos, hogy gyakran fogom égetni.:)
Amiben szerintem igazán jó a Yankee Candle, és aminek véleményem szerint a sikerüket köszönhetik, az az, hogy nem csak egyszerű alapillatokból áll a kínálatuk (levendula, vanília, eper stb.), hanem nagyon különleges kompozícióik is vannak, olyan illatokat varázsolnak a gyertyákba, amikkel kapcsolatban szinte mindenkinek vannak emlékei. Életérzést, hangulatot adnak. De az is tény, hogy nem a legolcsóbbak, főleg a nagy kiszerelésűek. Viszont vannak akciók (hónap gyertyái, outlet stb.), és a legtöbből szerintem elég a kis méret is, legalábbis én szívesen váltogatom az illatokat. Azok pedig már nem olyan sokkal drágábbak egy mezei gyertyánál, ellenben különlegesebbek, és megkockáztatom, erőteljesebbek is.
Márkatörténettel most nem fárasztanék senkit, viszont néhány illat ilyen-olyan okból kifolyólag nagyon megragadt bennem a fenti kettőn kívül is, ezekről írok egy-két sort, de az alábbiak nyilván csak az első benyomásaim.:)
Wedding Day: Egyből felkaptam rá a fejem, de sajnos csalódtam. Fehér rózsa egy kevés liliommal, finom, de egyáltalán nem az én világom.
Clean Cotton: Nagyon nagy elvárásaim voltak, de ez sem tetszett igazán, szerintem nem sikerült elkapniuk a száradó-tiszta ruhák illatát.
Lake Sunset: Végtelenül elegáns, én nem éreztem benne annyira a természetet, sokkal inkább parfümjellegű. Két Lancome illatra is emlékeztet, az egyik a Hypnose Senses, a másik a Trésor. Könnyed, lágy, de egy kis csavarral. Kifejezetten tetszett.
Sun & Sand: Zseniális nyári illat, van benne valamilyen meghatározhatatlan melegség, plusz a néhány órával ezelőtt még vizes, de már a tűző napsütéstől szinte izzó homok illata. Aki nem szereti a gyümölcsös verziókat, annak telitalálat lehet a melegebb évszakokra.
Vanilla Satin: Lágy, selymes vanília, semmi több. Ha valaki, hát én kedvelem a vaníliát, szimpatikus is volt, de van ettől rafináltabb illatú gyertya is.
Salted Caramel: Csalódás volt, mert én úgy képzeltem, hogy a karamell lesz a domináns, és a só csak éppen megbolondítja. Nem, elég intenzív az is, majdnem el is nyomja az édességet. Jobbat vártam, de azért nem rossz ez sem.:)
Vanilla Chai: Kicsit megtévesztő, ugyanis egyáltalán nem vaníliás, és ezt rajtam kívül többen is így érezték az üzletben.:) Igen erőteljes fűszeres illata van, markáns benne a fahéj, de én némi szegfűszeget és gyömbért is véltem felfedezni benne.
Nature's Paintbrush: Ez is fahéjas, de közel sem annyira, mint az előző. Füstösebb alapja van és talán még egy kis szárított gyümölccsel is megbolondították. Finom, de én valamiért az elhanyagolt, régóta nem szellőztetett lakásokra asszociáltam, mikor megszimatoltam.
Camomile Tea: Azt hittem, ez nem fog tetszeni, de tévedtem.:) Kellemes, lágy, krémes, kicsit édeskés és ez is melegebb jellegű. Szimpatikus volt, de én kicsit visszafogottnak éreztem.
Red Velvet: A harmadik számú kedvencem, nagyon-nagyon finom! Tejes-kókuszos melegség sok vaníliával, nem pontosan olyan, de engem határozottan emlékeztetett a Dior Hypnotic Poisonra.
Vanilla Lime: Ez a legkülönlegesebb mind közül, vaníliás és lime-os, de nem egyszerre. Folyamatosan váltja egymás az édesség és a savasság, nyári estéken fantasztikus lehet. Ha nem a hűvös idő közeledne, biztosan rá esett volna a választásom.
Szeretitek a gyertyákat? Milyen illatúakat égettek szívesen?:)
0 megjegyzés: