It's Not Rocket Science
Kértétek, hogy mutassam meg a nemrég beszerzett Orly lakkokat, itt az első, az It's Not Rocket Science.:)
Magáért az üvegért nem vagyok oda, én valamiért kicsit bumfordinak érzem, és bár a gumis kupak nagyon ergonomikus, sajnos gyűjti a kis szöszöket. Persze ez nem nagy tragédia.:)
Az ecsete hengeres, talán kicsit hosszabb a szokásosnál, de alapvetően semmi különös. Én a lapítottakra teszem a voksom, de ezzel is egész jól el lehet boldogulni.:)
Inkább folyós, mint sűrű, vastagabb rétegben nem lehet vele (szépen) lakkozni, viszont ezzel a színnel háromszor mindenképp végig kell futni a körmökön, mert két rétegben még átsejlenek a körömvégek.
A színe, a színe... na, most képzeljetek ide egy jó hosszú ömlengést.:) Edina határozta meg nagyon jól: olyan, mint a spenót. Zöld, de barnás tónussal, amit még arany csillámok is kiegészítenek. Tudom, elfogult vagyok a zöld lakkokkal, de... de ezért az árnyalatért én nem tudok nem rajongani.
(Elnézést a torz képért, de csak itt sikerült lekapni a kis kopást.)
Csak egy hajszál választja el attól, hogy azt mondjam, a színe miatt a legkedvesebb lakkjaim között szerepel, ez a hajszál pedig... nos, a tartósság. Ugyanis abban nem kiemelkedő.
Én már az első nap végén láttam egy kis, igaz, tényleg nagyon minimális kopást, ha alaposan megnézitek az utolsó képet, ti is felfedezhetitek, hogy a körmöm vége bizony már fehér. De még ez lenne a kisebb gond, a nagyobb az, hogy elég sérülékeny is.:( Ha valamilyen erősebb hatásnak van kitéve, könnyen felhorzsolódik, lepattog, márpedig én sajnos nem tudok vigyázni a körmeimre.
Azonban az egyedi színéért cserébe meg tudom bocsátani neki ezt a kis bakit, de ahhoz, hogy azt mondjam, mindenestől belopta magát a szívembe, kicsit strapabíróbbnak kellene lennie.
0 megjegyzés: