Egy kis személyes
Már a 2012-es terveimre vonatkozó posztban is olvashattátok, hogy szeretném kicsit személyesebbé tenni ezt a helyet... azt hiszem, éppen ideje elkezdeni.:) Rájöttem, hogy még igazi bemutatkozást se írtam, úgyhogy... pótolom is ezt.:)Októberben múltam húsz esztendős, a keresztnevem Arabella, értelemszerűen ebből jött az itteni nevem is.:) Nyíregyházán élek, pár évvel ezelőttig egy közeli nagyközségben, kertes házban laktunk a családommal, most viszont panelben telnek a mindennapjaink. Úgy hiszem, mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, én igazából szeretem ezt is, azt is.:)
A tanulmányaimat is itt, Nyíregyházán folytattam, nem szerettem volna az alapképzés idejére más városba menni, hogy később mi lesz, azt még meglátjuk.:) Ha már iskola: jelenleg másodéves vagyok a helybéli fősulin, magyar alapszakon, ami mellé történelem minort vettem fel. Hogy hogyan keveredtem erre a szakra, az egy nagyon hosszú történet -a középiskola ideje alatt végig úgy hittem, könyvelő lesz belőlem-, röviden amit mondhatok róla, az annyi, hogy ezzel életem legnagyobb álma vált valóra. Néha csak titokban, máskor nyíltan vállalva, de pici korom óta magyart szerettem volna tanulni.:) Ha lehet egy tanácsom, javaslatom, azt mondanám minden fiatalnak, hogy merjenek belevágni abba, ami a legjobban érdekli őket, még akkor is, ha reménytelennek tűnik.... megéri.:)
Az alapszakomat, a magyart imádom, a töri már kicsit keményebb, de igyekszem tartani magam. A jövőben mindenképp szeretném folytatni a tanulmányaimat, és a mesterképzést is sikeresen elvégezni. Aztán a következő lépés a tanítás. Azt gondolom, manapság nem lehet válogatni, hogy hol van kedvünk és hol nincs dolgozni, de mégis gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy merre, milyen iskolában szeretnék tanítani. Nos... nekem tényleg mindegy, de... nagyon szeretnék egyszer hátrányos helyzetűekkel foglalkozni, még akkor is, ha tudom, nem túl népszerű, könnyű dolog ez. Ha csak egy gyerkőcön is tudnék segíteni.... már megérné.:)
A tanulás mellett túl sok szabadidőm nincs, ha mégis, javarészt olvasgatok és a bloggal foglalatoskodom. Nagyon a szívemhez nőtt ez a hely az elmúlt idestova fél évben.
Ami szinte lételemem, az a zene. Egyetlen napot se tudok elképzelni legalább fél óra zenehallgatás nélkül. Az ízlésem tudom, kissé talán fura, de újabban imádom a komolyzenét, főként Beethovent, de Straussékat se vetem meg.:) Ha könnyedebb zene, akkor a kicsit rockosabb vonal mellett teszem le a voksom, odáig vagyok az olyan nagy klasszikusokért, mint a Queen vagy a Guns 'n' Roses. Mostanában a magyar zene is előtérbe került nálam, imádom Pressert, az LGT-t, a Bikini pár számát, az újabb kedvenceim pedig a Budapest bár, a Vad fruttik és még sok más zenekar.:)
Ami még érdekességképp eszembe jutott, mert talán a bejegyzéseimet olvasgatva nem lehet nagyon valószínű, az az, hogy nagyon szeretek sportközvetítéseket nézni. A Forma-1-et szabályosan imádom, már alig várom, hogy elkezdődjön az új szezon, de a focit és a bokszot se vetem meg, bár igazából jöhet bármi, ami sport.
Ha egy pár mondatos bemutatkozást kéne írnom, abban mindenképp szerepelne az, hogy szörnyen makacs, ugyanakkor kitartó vagyok, néha már túlságosan is. Emellett kicsit... na jó, nem is annyira kicsit hisztis, de azt hiszem, ez a legtöbb lányra igaz.
Remélem, nem volt túl fárasztó ezt végigolvasni, nagyon szerettem volna már a fenti pár gondolatot megosztani veletek.:)
Ti milyen zenéket szerettek? A továbbtanulásról mit gondoltok?:)
0 megjegyzés: