Klassz lábbelik a Deichmann-ból és lakk-stop vége
A cipő-kérdés elég problémás nálam, ugyanis szinte az összes új lábbeli fel szokta törni a lábam, amit érthető módon nehezen viselek. Továbbá a magas sarokkal is vannak gondjaim, tiniként még hordtam olyanokat is, azonban mostanra a nagyjából száznyolcvan centimnek köszönhetően teljesen elkényelmesedtem, ami azért gond, mert egy elegánsabb szetthez mégsem viselnék szívesen tornacipőt.
Úgyhogy pár hete belefogtam egy kisebb cipővadászatba, egy viszonylag ergonomikus, de nőiesebb cipellőt, valamint egy szandált szerettem volna, mert a tavalyim már teljesen elkopott - végül mindkettőre a Deichmann kínálata jelentett megoldást.
A körömcipők közül a fenti győzött meg (most kivételesen nem lesznek saját képek, mert nem sikerültek túl jól, ezek sokkal jobban visszaadják a szerzeményeimet :) ), meglepően kényelmes, szinte nem is érzem, hogy van sarka, ami talán a pántnak köszönhető, mert tökéletesen tartja a lábam. Három-négy kilométernyi gyaloglást gondolkodás nélkül vállalok benne.
A honlap szerint van belőle fekete verzió is, de én azt az üzletben nem találtam, így a sötétszürke mellett döntöttem.
A honlap szerint van belőle fekete verzió is, de én azt az üzletben nem találtam, így a sötétszürke mellett döntöttem.
A fehér változatot is felpróbáltam, de ennek a barnás sarok- és talprésze eltántorított, továbbá talán a virág is túl bohókás nekem, de azt azért nem zárom ki, hogy ha esetleg majd akciós lesz, beszerzem ezt is.
A szandálok közül szinte mindet megnéztem, végül a fenti kettő maradt "versenyben", és az előbbit választottam. A melegebb napokon azóta ezt hordtam, és ezt is nagyon jó vételnek tartom, ennek ellenére váltás gyanánt még mindig eszembe-eszembe jut a másik is. Ugyanaz a helyzet vele, mint a fehér körömcipővel: ha a szezon végén leárazzák, valószínűleg bizalmat szavazok neki.
Egyébként ezeken túl is rengeteg jó holmit láttam a Deichmann kínálatában, tudom, hogy nem képviselnek csúcsminőséget a darabjaik, de én úgy gondolom, most érdemes benézni hozzájuk, ezért is írtam meg ezt a posztot. :)
És akkor a címben emlegetett lakk-stopról:
A blogon nem "reklámoztam", hogy ismét belefogtam ilyesmibe, de a Twitteren többször is kikotyogtam, és arra gondoltam, akkor már pár mondatban itt is beszámolok róla. Köztudott, hogy április elején kedvezményes áron lehetett hozzájutni az A-England lakkokhoz, és ennek nem tudtam ellenállni, több régóta vágyott árnyalatot is beszereztem. Akkor döntöttem el, hogy ezt követően két hónapig nem nézek újabb lakkra. Most telt le ez az idő, sikeresen teljesítettem. :) Nem mintha nagy tett lenne, nem arról van szó, hogy így gondolom, de azért örül a kis szívem, hogy nagyon könnyen sikerült mellőzni a körömre valókat. Egyedül az első néhány napban csábított a piros sand Lovely lakk, és az is csak azért, mert kellett volna egy kicsit különlegesebb manikűrhöz, de tudtam nélkülözni. :)
Talán a napokban majd lecsapok rá, de ennyi, most nincsenek különösebb lakk-vágyaim, még az is lehet, hogy meghosszabbítom a stopot. :)
0 megjegyzés: