A-England - Princess Sabra
A Princess Sabra számomra a hosszas őrlődések lakkja. Nagyon sokáig töprengtem azon, hogy kell-e nekem, mert közel sem voltam biztos benne, hogy előnyös lesz számomra, még annak ellenére sem, hogy az enyhén holo bézs és zöld lakkokat is kedvelem.
A tavaly nyár eleji A-England akció során azonban győzött a kíváncsiságom, és a rendelés mellett döntöttem.
Az üvegéről és az ecsetéről nem tudok újat mondani, mindkettőt szeretem, bár mostanában üvegfronton nálam az ILNP a favorit - de erről majd a Black Orchid posztjában mesélek.
A Princess Sabra alapja világos, tompa olívazöld - talán ez lehetett a bizonytalanságom oka, ugyanis bár sok zöld lakkom van, egy sem olíva. Ez az alap van teleszórva sok-sok, leginkább ezüstben játszó holo darabkával, amelyek a fényviszonyoktól függő mértékben nyomják el és teszik bézzsé, szinte már bronz hatásúvá a háttérben lévő zöldet.
Talán nem tűnik túl különleges, forradalmi árnyalatnak, pedig az - bárhogy töröm a fejem, nem tudok még egy olyan lakkot megnevezni, amelyben hasonló zöld-bézs játék figyelhető meg.
Erős napfényben szinte már sárgás bézs, mesterséges fényben vagy szürkületben viszont hűvösebb, szinte szürkébe hajló halovány zöld.
Nem tudnék rá megfelelő jelzőt találni, ha nem tudnám, hogy Adina, az A-England alapítója a macskája, Tristam szemszínét használta múzsának - így viszont határozottan kijelentem, hogy macskaszem-szín.
Két réteg szükséges belőle, és a minőségét tekintve ugyanolyan sok jót tudok elmondani róla, mint a márkatársairól: könnyen terül, kedvelem az állagát, egész gyorsan szárad és még tartós is.
A többi zöld holo lakkom társaságában (itt épp a kevésbé bronz arcát mutatja):
A-England Fotheringhay Castle, Princess Sabra, Moyra 253
A Foteringhay Castle hiába sokkal-sokkal sötétebb, valamilyen megmagyarázhatatlan hasonlóságot vélek felfedezni közöttük, ami miatt nagyon harmonikusak együtt, a Moyra viszont jóval hidegebb mindkettőnél, szinte már fagyos hatású - sajnos emiatt nem is illik a bőrszínemhez.
Még most is bizonytalan vagyok abban, hogy nekem való-e ez az árnyalat, és emiatt kevesebbszer is nyúlok érte, mint mondjuk a Perceval-ért vagy a Rose Bower-ért, de abban biztos vagyok, hogy a visszafogottsága ellenére egy roppant különleges lakk.
0 megjegyzés: