Azt hiszem, említettem már itt egyszer, hogy nagyon kedvelem Presser Gábort, kamaszkorom egyik legmeghatározóbb dala tőle a Rozsdás szög, de igazság szerint mindent szeretek, amit ő énekel.:)
 

A héten -kicsit nosztalgiázás céljából is- kerítettem elő újra ezt a muzsikát, nagyon szeretem azt az ellentétet, ami feszül benne, "téged akarlak, de semmi kalapács", ráadásul Presser különleges hangszíne szerintem itt is remekül érvényesül.:)